A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)

Molnár Mátyás: Adalékok Tompa Mihály Szabolcs-Szatmár megyei kapcsolataihoz

szárnypróbálgató fiatalok fóruma volt. Szemere Miklós, aki egykor maga is Patakon tanult, figyelemmel kísérte a fiatal poéták tevékenységét, és felismerte Tompa tehetségét is. Hamarosan barátjául fogadta, ós gyakran látta vendégül lasztóci birtokán. A Szemere Miklós bátyja révén ismerkedett meg Tompa, Nagyfalu (ma: Tiszanagyfalu) birtokosa, Bónis Barnabás feleségével, akinek vendégszerető házában többször megfordult. A nagyműveltségű, műpártoló fiatalasszonyban önzetlen, nemes lelkű barátra talált, aki értette és szerette Tompa költészetét, és állandóan ösztönözte költői alkotókedvét. Valószínűleg a nagyfalui társaságban ismerkedett meg Dobozy Ferenccel, Szabolcs község birtokosával, aki Tompától kért sírverset, midőn menyasszonya meghalt. Alighanem ehhez a körhöz tartoztak a gávai Soldosok is, akikhez Tompát később, házassága révén rokoni szálak is fűzték. Diáktársai közül a Buj községbe került Litkei Tóth Péterrel élete végéig baráti kapcsolatot tartott, és a pataki esztendőkben szövődött barátság fűzte Kiss Áron porcsalmai lelkészhez, a későbbi debreceni püspökhöz ós Beczkes József tiszakóródi paphoz is. Tompának tehát nem kevés kapcsolata volt Szabolcs-Szatmárral, s ezek mind epikai költészetét gazdagították, és nyomot hagytak prózai írásaiban is.

1 II. A LASKODI SZÉP NAPOK Kapcsolatai közül elsőnek a Laskodon ébredt ifjúkori szerelmét említeném. Tompa 1841-ben Sárospatakon Jármy Lajos laskodi birtokos fia mellett nevelősködött, és a szünidőt tanítványa családjánál töltötte, Laskadon. Évtizedek multán pár sajátos epizód kapcsán idéződik fel benne egykori házigazdája emléke. Volt a költőnek egy jegyzetfüzete, a jeles Fekete könyv,

2 amelybe élete végén összegyűjtötte az emberekre vonatkozó megfigyeléseit, tapasztalatait. Az 1-től 100-ig sorszámozott feljegyzés közül a 69. és a 70. szól Jármy Lajosról. Az előbbiben annak szűkmarkúságát, fösvénységét illusztrálja, felemlítve panaszkodását, amiért oly sok fizetést kell adnia a házi alkalmazottaknak, közöttük mint instruktornak, magának Tompának is. A másik, 70. számú jegyzetében Jármy Lajos és a hasonszőrű „falusi intelligencia" hiányos műveltségéről, elmaradottságáról ad pillanatképet. Érdemes a feljegyzést részletesen idéznünk: 1 Az életrajzi adatokra lásd: Lengyel Miklós: Tompa Mihály élete és művei. Budapest, 1906. Kéki Lajos: Tompa Mihály. Franklin Társulat kiadása. Budapest, 1912. Váczy János: Tompa Mihály életrajza. A Magyar Tudományos Akadémia kiadása, 1913. Tompa Mihály Válogatott Művei. A bevezetést és a jegyzeteket írta Bisztray Gyula. Budapest, 1861. A magyar irodalom története. IV. k. Szerkesztette Sőtér István. Akadémiai Kiadó, Budapest. 2 A fekete könyv. Jegyzetek az emberekről. Saját tapasztalása után az igazsághoz szigorúan ragaszkodva írta Tompa Mihály, 1868. A Magyar Tudományos Akadémia kézirattára. Jelzet: írod. 8 205-r 228