A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)

Molnár Mátyás: Adalékok Tompa Mihály Szabolcs-Szatmár megyei kapcsolataihoz

„... vasárnap délután az 1-i intelligentia öszve gyűlvén Lajos úrnál: iszogattuk a veszélytelen nyíri bort, s discuráltunk egyről másról. A föld forgása is előjött, én állítottam hogy valóban forog, mire az uraságok nagyot nevettek, még pedig egy szívvel-lélekkel, és mély szánalommal néztek reám. Lajos úrnak a patrónusomnak volt leg kellemetlenebb helyzete. Olyat állítottam, mit ő se hitt, de se kaczagni se ellenem szólni nem mert, hiszen mit mondanának akkor, a többiek hogy olyan derék nevelőt fogadott! A vita folyt —, forog biz az, mondám én ismét és határozottan, értelmi felelősségem teljes érzetében; forog mint a vízi malom kereke, még pedig kelet felé. „Micsoda! ? Ugrott és kiáltott fel Lajos úr a' patrónus, már engedjen meg amice, de így én se hiszem! ha azt állította volna, hogy úgy forog mint a száraz malom kereke: Csak inkább hinném, de így hinni: nem ettem bolond gombát."

2 Ha elmemozdító gondolatok nem is feszítették a laskodi társaság tagjait, gondtalan vidámság annál inkább. Tompa jól érezte magát közöttük, s őt is szívesen látták. A társaság férfitagjai poharazás közben sokat derültek adomáin, a hölgyek meg elismeréssel adóztak apró virtusainak, annak, hogy két ujjával törte fel nekik a mogyorót és puszta kézzel törte ketté az akkori osztrák váltópénzt.

3 Különösen a másik Jármy családnál, Jármy Déneséknél gyűlt össze víg társaság, s itt még irodalmi érdeklődésre is lelt. Jármy Déneséknél töltötte a szünidőt egyik pataki diáktársa, Böszörményi Károly, aki rokonságban volt a Jármyakkal. Barátja révén megismerkedett annak húgával, Katalinnal, aki huzamosabb időt töltött a gyermektelen Jármy Dénesék házában. Katalin olvasott leány volt, különösen a verseket kedvelte, a Regélő, a Társalkodó és az Athaeneum útján már a Tompa neve is eljutott hozzá, és örült a költővel való személyes ismeretségnek. Szívesen olvasgatták együtt a lapokban megjelent legújabb költeményeket, közöttük a Tompa írásait is. E közben a korábbi „halk szerelmi ábrándok", a még csak bontakozó szerelmi érzések után, most szenvedélyes szerelem ébred Tompában a tizenhat éves, „szép barna lányka" iránt. Szerelmét azonban reménytelennek érzi. Katalin mégiscsak birtokoslány, habár a szülők vagyona hat gyermek között oszlik is meg, ő pedig — akkor még — jóformán senki. Esztendők kellenek, hogy befejezze tanulmányait, s még költői hírneve is csekély. Kétségei addig gyötrik, mígnem elkeseredett tettre, öngyilkosságra szánja el magát. Ennek történetét a Jármy családban élő hagyomány mindmáig megőrizte.

4 Hogy a 3 Jármy László (Jánosháza) közlése. — Jármy László unokája annak a Jármy Lajosnak, akinek Tompa Laskodon nevelője volt, s még gyermekkorában nagyapjától hallott a költő laskodi tartózkodásáról. L. Jármy László hozzám írt, 1967. nov. 12-én kelt levelét. 4 Ua. Jármy László az öngyilkossági kísérlet történetét így írja le: „Tompa Mihálynak Laskodon igen megtetszett Böszörményi Katalin kisasszony. Mivel azonban Böszörményi Katalin földbirtokoslány volt, a költő reménytelenül szeretett. Egy téli reggelen, amikor a házbeliek az ebédlőben már együtt voltak, szokásától eltérően, Tompa nem 229