A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)
Sz. Muraközi Ágota: A magyar parasztfestők és a népművészet viszonya
hátlapján a festő maga költötte versek olvashatók, amelyek a kép tartalmát szövegbe foglalják. 34 Nincs semmi mesterkélt sem a kitalálásban, sem a kompozícióban. ösztönös komponáló készségének elemi ereje, színessége, zsúfoltsága megragadja a nézőt. Nem véletlen, hogy különböző alkatú, ihletésű méltatóinak eszébe jut Breughel zsúfolt ereje, tömeg ábrázolása. A technika, a civilizáció századában a naiv művészek alkotásai az emberben rejlő teremtőerő ösztönös megnyilatkozásai. Nálunk a naiv művészek többsége azokból a paraszttehetségekből verbuválódott, akik már nem találták meg helyüket a változó falu életében. Felfedezésük a magyar társadalomban szerveződő népmentő akcióhoz kapcsolódott a két világháború közötti időszakban, amely a parasztság felemelését első sorban kulturális téren próbálta megvalósítani. A korszak társadalmi-politikai viszonyai nem adták meg a lehetőséget, hogy ezekből a paraszttehetségekből tanult művészek legyenek. Akik közülük képzőművészeti főiskolára kerültek, elveszítették naiv frissesógüket, a magasabb technikai ismereteket pedig nem tudták elsajátítani és művészetükben felhasználni. Közülük azok hoztak létre máig is maradandó műalkotásokat, akiknek sikerült ösztönös kifejező erejüket megőrizni. A parasztfestők jelentőségót nem az adta, hogy egy addig a művészeti közélettől elhanyagolt szótszórt naiv alkotói tábor mutatkozott be velük a nyilvánosság előtt, hanem az, hogy sajátos kifejezési eszközeikkel a parasztság kibontakozási törekvéseinek adtak egyénileg hangot. így életútjuk, munkásságuk méltatásánál sem első sorban az esztétikai szempontokat kerestük. Óvatosan alkalmaztunk stíluskategóriákat is művészetük értelmezésénél. Önmagában kiteljesedő művészetüknek nem lehet folytatása. Nem beszélhetünk művészi fejlődésükről, néhány alapvető technikai fogás elsajátításával elérik a csúcsot, azt az alkotói szintet, ahol ösztönös kifejezőerejük mindig megtalálja a neki megfelelő formát. Naiv szemléletük biztosítéka annak, hogy ne legyenek gátlásaik — képzetlenségük miatt — az alkotásban. Mai szocialista társadalmunkban nyitva áll a tehetségek előtt a kibontakozás útja. A hivatásos művészet alkotásai, amelyek a képzőművészeti látáskultúrát alakítják, formálják az iskolázás, a televízió, a film révén eljutnak a falvakra és a tanyákra is. Az ösztönös teremtőerő vizuális konvencióval párosulva elveszti naivitását. Ma is akadnak művészi tehetségű emberek, akik a képalkotás nyelvén akarják belső világukat kifejezni, ezekből azonban már nem lesznek naiv alkotók. A komoly tehetségek művészekké válnak, a kisebb tehetségűek tevékenysége pedig az amatör művészkedésben kap életteret. SZ. MURAKÖZI ÁGOTA Pl.: „Kiss Gábor halottnak tette magát, hogy megtudja azt a felesége meg-e siratja, ha halva haza viszik. Bratucsikai Bálint haza húzatja Két fiával." („Korhely furfang" tus. Sárospatak Református Egyházkerületi Múzeum.) 197