A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)

Sz. Muraközi Ágota: A magyar parasztfestők és a népművészet viszonya

kitöltő elemek a többi parasztrajzoló munkáin is feltűnnek, azonban a parasztfestők már nem alkalmazzák.

26 Ebben a csoportban említhetjük meg Kovács Mari nevét, aki Tornyai János élettársa volt, szintén parasztszármazású, megtanult néhány festészeti technikai fogást, ki is állított az őstehetségek között, azonban hiányzik belőle az ösztönös teremtőerő.

27 A parasztrajzok ábrázolásmódjukban primitívek, olyan általános elemi sajátosságokat hordoznak magukon (síkszerűség, nem centrális perspektíva, szimmetria, gesztusokat megőriz, de nem egyénit), amely a művészettörténet számos régi korszakával és a gyermekrajzokkal rokonítja őket formailag. A gyermekre jellemző összefoglaló egységbe foglaló látásmód, a reális tükrözés vágya a parasztrajzolónál biztosabb vonalvezetéssel, fejlettebb tér-arány érzékkel párosul. Bizonyos mértékig az olajnyomatok, kalendáriumok emlékképeinek hatása is kimutatható. Az alkotókban jelentkező művészi öntudatot már az individuális művészeti szemlélet megnyilatkozásának tekinthetjük. A magyar parasztfestők alkotásaiban kétféle kifejezésmód különül el egymástól. Az egyik vágyait, álmait viszi vászonra. Az ábrázolt tárgyak szimbólummá nőnek, olykor misztikus tartalommal telítődnek. Legdúsabb fantáziájú reprezentánsuk Gajdos János (XXVIII. t. 2), álomittas világa szürrealisztikus elemeket hordoz. Egyik képén kietlen vidéket látunk tele létező és elképzelt madarak tömegével, tó fölé nyúló ágas-bogas fával, rajta felírás: Itt járt Gajdos János, máshol a nópmesebeli fanyövő óriásokat idézi elénk, félelmetes erőt sugárzó favágók ábrázolásával, a bal sarokban itt is megjegyzés: „Itt szeretnék élni." Naiv megnyilatkozása ez a művész elvágyódásának egy tisztultabb világba, ahol a munka közös ritmusa hangolja egybe az emberek szándékát.

28 A parasztfestők másik csoportja szeretettel fordul a konkrét tárgyi világ ábrázolása felé. Művészetükben újraélik a hagyományos paraszti élet mindennapjait, ünnepeit, a kollektív lelki magatartás szellemét. Ez valósul meg a két nagytehetségű festő Győri Elek és Benedek Péter alkotásaiban. Győri Elek derűs kedélyű, olykor anekdotikus hangvételű, ösztönös kifejezőereje naturalisztikus életképstílussal keveredik.

29 26 (b. rn.) Magyar őstehetségek Esti Kurir, 1937. V. 13. 4. (b. 1.) Őstehetségek. Magyar Hírlap, 1937. V. 16. 5. 27 Farkas Zoltán: Epilógus a magyar őstehetségek kiállításához. Nyugat XXVII. (1934) 285. Kiss Lajos: Vásárhelyi hétköznapok. Bp. é. n. 246—248. 28 Gajdos János: „Madarak" 1943. olaj, „Favágók" 1942. olaj. 29 Némi adósságot kívánunk törleszteni mikor e cikk keretében részletesebben elemezzük Győri Elek életét és munkásságát szemben a többi magyar parasztfestővel. Reméljük az elkövetkező években nálunk is megjelenik a magyar parasztfestőket bemutató monográfia, amelynek anyagát már összegyűjtöttük. A parasztszobrászok bemutatására ez alkalommal nem kerülhetett sor cikkünk kötött terjedelme miatt. 194