A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)

Sz. Muraközi Ágota: A magyar parasztfestők és a népművészet viszonya

A MAGYAR PARASZTFESTŐK ÉS A NÉPMŰVÉSZET VISZONYA 1 A naiv művészeket a századfordulón fedezték fel először, s azóta számos kiállításon vonták magukra a figyelmet őszinteségükkel, kifejezőerejük gaz­dagságával, alkotó kedvük spontán megnyilvánulásaival. Reprezentatív monográfiák mutatják be a világ minden tájáról a naiv mestereket (USA, Haiti, Szovjetunió, Franciaország, Jugoszlávia stb.), sajnos Magyarország nincs képviselve legtöbbjükben. Pedig az 1930-as években a szenzációéhes kor itt is felfedezte őket, sikert ígért nekik. Nálunk őstehetségek néven kerültek a köztudatba. Közülük a legjelenté­kenyebbek, mint Benedek Péter, Győri Elek, Gajdos János bécsi, brüsszeli, hágai gyűjteményes tárlatokra is eljutottak. Az érdeklődós irántuk nem volt hosszú életű, a kor művészete és kritikája nem tudta helyére tenni őket. Művészek, írók, kritikusok némelyike túlzott lelkesedésében Leonardo da Vinci, Michelangelo alkotásaival mérte össze a naiv mesterek alkotásait, mások, a klasszikus hagyományok védelmezői elutasították, támadták, jám­bor együgyűség kultuszának nevezve ezt a lelkesedóst. A 30-as években nemegyszer faji mítoszokkal hozták kapcsolatba a többnyire paraszti származású alkotókat, s létüket fegyverül használták irredenta szólamaikhoz ós az avantgárdé forrdalmi szemléletű művészet elleni támadásukhoz.... Művészettörténészeink azóta is megemlékeznek a naiv művészekről egy­egy kiállítás kapcsán — az utóbbi években több hazai és külföldi tárlaton szerepeltek évtizedes elfeledettség után — azonban értékelő összefoglaló munka mindezideig nem született. A naiv művészet helyét a „grand art" és a népművészet határmesgyéjén szokták kijelölni a művészettörténészek. Mi elfogadva ezt a meghatározást szükségesnek tartottuk, hogy e sajátos művészet jelentésszféráinak feltárását olyan komplex módszerrel végezzük, amely az eddigi, főként esztétikai meg­közelítéseket néprajzi-szociológiai szempontokkal egészítik ki. A néprajzkutatók figyelmét mindezideig elkerülte a naiv művészet paraszti, falusi ágának vizsgálata, ezt a hiányt szeretnénk dolgozatunkkal pótolni, néprajzi vetületben bemutatva a naiv művészet és a népművészet kapcsolatát. Anyaggyűjtésünk során megismerkedtünk a naiv művészek múzeumok­ban őrzött alkotásaival, felkerestük a még élő művészeket. Számos, eddig lappangó festményüket sikerült néprajzi gyűjtőútjaink alkalmával felfedezni 1 Jelen dolgozatunk, doktori diszertációnk részletesen elemzett problémáinak sűrített kivonata. 181

Next

/
Oldalképek
Tartalom