A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)

Sz. Muraközi Ágota: A magyar parasztfestők és a népművészet viszonya

a falvakban. (A reprodukciókat a JAM fotótára őrzi.)

2 Az adatközlők élményszerű hitelességgel vallottak az alkotók életéről, náluk őrzött festményeikről, érdekes adatokat szolgáltatva a paraszti ízlés alakulásának vizsgálatához. Ez szintén olyan területe a magyar néprajznak, ahonnan hiányoznak még az alapkutatások. Naiv művészekkel folytatott beszélgetéseink során lehetőségünk nyílt alkotáspszichológiai megfigyelésekre, amelyek a már korábban végzett népi egyóniségvizsgálathoz (mesemondók, nótafák, faragóművészek bemutatása) szolgálnak újabb adalékokkal. A magyarországi naivokkal történő összehasonlítás céljából a külföldi anyagból is bemutatunk néhány jellegzetes paraszti, falusi alkotót, illetve alkotóközösséget. A NAIV MŰVÉSZEK FELFEDEZÉSE A 19. sz. végén, a 20. sz. elején jelentkező naiv művészek a látvány, a realitás érvényét állították vissza a festészetben, s megteremtették az összhangot élet és művészet között. Utódaik azoknak a névtelen mestereknek, akik a régebbi korokban a falusi kálváriákat faragták, a vidéki templomok festményeit készítették, tükrösöket, pásztorbotokat faragtak, vagy vásárokon búcsúhelyeken képeiket árulták. Akadtak közöttük vérbeli tehetségek, de kontárok is. A kézmívesség korában ezek az emberek megtalálták működési lehetőségüket a céhekben, mint iparosok, vagy a paraszti közösségekben, mint mesterkedők, ügyeskezű fúró-faragók. A fejlődő nagyipar azonban elsorvasztotta a kézműipart, a hagyományos paraszti kultúra felbomlott, s a modern városi civilizáció átalakította az életet. Természetesen továbbra is akadtak olyan művészi hajlamú emberek, akik a képalkotás nyelvén akarták érzelmeiket kifejezni. Ezekből verbuválódott a naiv művészek tábora. Legtöbbjüknek sem lehetősége, sem igénye nem volt, hogy magasabb művészeti képzésben részesüljön. A nyugati akadémikus szellem széthullása idején addig a művészeti közélettől elhanyagolt, vagy észre sem vett csodálatos festői világ, a naivok művészete vonta magára a figyelmet

3

. A „vasárnapi festők"-nek, a „tiszta szív mesterei "-nek, a „népies realizmus mesterei"-nek nevezett alkotók sorra mutatkoztak be kiállításokon Európában. Alkotásaikat ma is az egyetemes kultúra értékei közé sorolják.

4 Legutóbb 1966-ban a pozsonyi Kultúra Házában rendezték meg a naiv művészek nemzetközi seregszemléjét; amelyet tudományos ülésszak egészített ki.

5 2 Sárospatak, Tokaj, Cegléd, Nyíregyháza, Bp. Néprajzi Múzeum, Debrecen, Hajdúböszörmény. 3 O. Bihalji-Merin: Das naive Bild der Welt. Köln, 1959. 38. 4 O. Bihalji-Merin

: Les artistes naifs du Monde entier se reneontrent a Bratislava. Belgrád, 1966. (Kiállítás katalógus) 2. 5 A kiállításon magyar alkotások is szerepeltek, xíjból felkeltve a szakemberek figyelmét és elismerését. Ennek hatására született meg a Magyar naiv művészek székesfehérvári tárlata 1967-ben, 50 darabból álló heterogén anyaga csupán ízelítőt adott a magyar parasztfestők alkotásaiból. Tanulságokkal szolgált Benedek Péter Cegléden megrendezett kiállítása 1964-ben, Győri Elek nagyszabású emlékkiállítása Nyíregyházán 1967-ben, és a Magyar Nemzeti Galériában legutóbb a magyar népművészeti kiállítás keretében látható válogatott anyag a parasztfestők alkotásaiból. 1968-ban nyert díjat, a néprajzi kisfilmek között Moldován Domokos Parasztfestők с tv. filmsorozata amelyet a magyar tv. is bemutatott. 182