A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)
Csiszár Árpád: Szemmelverés és igézés
A szúrós-fekete szemmel és összenőtt szemöldökkel kapcsolatban megjegyezhetjük, hogy a terület lakosságánál általános a világosabb szem és a világosabb, ritkább szőrzet. Egy-egy erősen fekete hajú, szemöldökű fej kiüt az általánosból. Anélkül, hogy áttévednénk a terület lakosságának rassz kérdéseire, a felületes vizsgálattal is azt állapíthatjuk meg, hogy a szúrós-fekete szem és az összenőtt szemöldök az általános képből kiütő, más, idegen. Ősi ösztön kerül itt felszínre: Az ivadék féltése a veszedelmet okozható ismeretlentől, idegentől. A veszedelem elhárításának legegyszerűbb módja a gyermek eltakarása. A terítő neve, amellyel a keresztelésre, vagy a házból egyéb céllal kivitt csecsemő arcát letakarják: S z e m t а к a r ó 47 a szemek elől takar. Aki úgy tudja, hogy az ő szeme árt, előre megmondja, hogy a kis állatot, borjút, malacot takarják le előle. A baj megelőzésében nem kis szerepe van a színeknek. A Baráth Gusztávné csirkéi közül a fehérek mind megdöglöttek az ártalmas nézéstől, egyedül az egyetlen fekete maradt meg. Ennek nem ártott a szem. Védő ereje van a piros színnek. A csuklóra, vagy a nyakba akasztott piros szalag elháríthatja a veszedelmet. László Gyula a honfoglalásig vezeti vissza a piros színnek a rontás ellen való használatát. 48 Ő a pirossal együtt a kék szín használatát is megemlíti. Meg kell jegyezni, hogy ő a piros és kék gyöngyöket sírokban találta. A kék szín adatközlőinknél nem szerepel elhárító színként, viszont a területen még századunk legelején is használatos volt gyermek temetéseknél a kék szín. 4 " Ismeretes még gyermek temetéseknél használatos gyászabrosz, amelyiknek a színezése a felnőtteknél használt feketéssel szemben kék és fekete. A lányok temetésénél területünkön az I. világháború előtt egészen általános volt, hogy a festetlen koporsót pirossal és kékkel díszített szőtteseivel, kelengyéjével rakták be. Talán nem volna túlságosan merész a következtetés, ha a színekkel való védekezést kapcsolatba hoznánk az igézésnél említettekkel, amikor itt a szín fejezne ki azt, amit ott a nevek, vagy a gyermek becsmérlése, ti. hogy itt a rontó szellemnek már nincs keresnivalója. A megelőzéshez tartozik még a gyermeknek az idegen által kötelező megköpdösése. Ez egyik részről szorosan kapcsolódik a gyermek: Te kis csúnya stb. megszólításához, de meg kell említenünk távolabbi kapcsolatát is. A nyál, mint a testből távozó, párolgó anyag az animista felfogásban feltétlenül lélekhordozó és így megerősítő szerepe lehet. Jellemző használata a sárgaság gyógyításánál: „A gyarmati vásárba ment egy ember, eladott valamit. Jött egy kisari asszony, szembe állott vele és szembeköpdöste. Az asszony sárgaságban volt. Ez használ a sárgaság ellen. Akkor használ, ha megszégyenül, akit megköpdöstek." 50 Az ember köpte szembe a beteg asszonyt. Az ép ember köpete a már meglevő súlyos betegséggel szemben is erősít, megszégyeníti a betegség szellemét. Lehoczky szerint a gondos anya „a gyanús ránézés lehető rossz következéseit azzal előzi meg, hogy a gyermek szemeit nyálával megmossa." 51 Az Újszövetségben 3 helyen is előfordul nyállal gyógyítás. 52 47 Filep Józsefné, 58 éves, ref. Gergelyiugornya. Beregsurányban született. 48 László Gyula, i. m. 440. lap. 49 Baráth Endréné, 65 éves, ref. Gergelyiugornya. Birtokában van a kék-fekete díszítésű gyermek-gyászabrosz is. 50 Borbás Menyhértné, 70 éves, ref. Panyola. 51 L. a 35. sz. jegyzet. 5- Márk ev. 7. rész 33. vers, 8. rész 23. vers, János ev. 9. rész 6. vers. 172
