A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)

Magyar Kálmán: A nagykállói vár XV. századi pecsételt kerámiája

Magyarország több piackörzetének érintkező pontjánál feküdt.

125 A nagyváradi vámtarifákon a meghatározott árufajok mellett szerepel a kerámia tétele is, főleg helyi kereskedelmi áruként.

126 Nagykallóban a Kállay húriában a XV. század második felében jelentkező bécsi díszkerámia is kereskedelmi áru. Hiszen a forgalmas utakon számos külföldi megfordulhatott, köztük a cseh kereskedők is, akik feliratos edényeket közvetíthettek egyéb árukkal ide. A külföldi iparcikkek mellett megjelentek a nagyobb építkezéseken többszáz napszámost foglalkoztató külföldi szakmunkások, külföldi vállalkozók irányításával. Báthori István Nyírbátorban az 1480-as években folyó építkezéseihez, főként a Budán és V isegrádon működő „királyi műhelyből" kapott megfelelő építészt és szakmunkaerőt.

127 A műhely itteni működésének nyomai a megye más építészeti alkotásain is felfedezhetők. Valószínűleg az ekkor épített kisvár dai és nagykállói várkastélyokra is komoly hatást gyakorolt a külföldi mesterek irányításával működő, javarészt külföldiekből álló „királyi műhely". Ezek mellett jelentkezett a XV. század második felében a hazai építési vállalkozók egy keskeny rétege is. A Kállayak, az 1457-es privilégium értelmében a kisebb, de szintén jelentős méretű városi építkezéseiket, s az ún. várkastélyok építését is olyan vállalkozókra bízhatták, akik között lehettek hazai mesterek is, akik többnyire hazai legények és számos hazai napszámos, jobbágy munkáját használták fel. Ezeknél az építkezéseknél így a külföldi ízlést, az újabbat is figyelemmel kísérhették, ahogyan Bécs csCsehország árui közül is válogathattak a XV. század második felében. A nagykállói lelethez csatolható darabok egyike a ma Nyírbogdán íjhoz tartozó középkori Hene községben egy nemesi kúriából kerülhetett elő, mivel a XIV. században itt említik a Kállayak egyik udvarházát, valószínű, hogy a XV. században a Kállayak asztaltartásánál használhatták.

128 A másik darab Vásárosnaményban szintén egy gazdag nemes asztaltartásánál használatos díszedény töredéke lehetett.

129 Nyírbogdány és Namény a Kallóból kiinduló kereskedelmi út egy-egy fontos pontja volt. Ezek a kúriák a bécsi díszedényeken kívül más „fényűzési cikkekkel" is rendelkezhettek; sőt valószínű, hogy külföldi mesterek ízlése formálhatta ki az épületeket is. Végeredményben a XV. század második felének központosítási törekvései alapjául szolgáló városi fejlődés

130 az országos méretekben kibontakozó árucserére támaszkodott, amelyet elsősorban kül- és belföldi nagyarányú forgalom képviselt. Szabolcs megyében a Kállay-család birtokában levő Nagykálló fejlődésére a család gazdasági és társadalmi funkciójának megerősödésén túl éppen az intenzív kereskedelem bizonyítékához szolgáltak adatokkal a feldolgozott régészeti leletek. MAGYAR KÁLMÁN 125 Kubinyi András: A városi rend kialakulásának gazdasági feltételei és a főváros kereskedelme a XV. század végén. Tanulmányok Budapest Múltjából. XV. Bp. 19(33. 193. 126. Uo. 214. festett szűk edény (?) ún. angusterium-ból egy ember hátrakománya után 1 dénár. 127 Entz Géza—Szalontai Barnabás: Nyírbátor. Bp. 1959. 46. 128 Hene község történetével foglalkozik Németh Péter: Nyírbogdány története az őskortól a honfoglalásig. Nyírbogdány. (Szerk. Nagy István) Nyírbogdány. 1969. 11—18. 129 (Vásáros) Namény a XV. században oppidum volt országos vásárral. Ld. Bácskai V., i. m. térkép. 130 д mezővárosok száma 1451—60 között lényegesen emelkedik, 1461—70 között lesz a legmagasabb. Erdélyt ós Szlavóniát kivéve 750 mezővárosról tudunk jelenleg, amelyek átlagosan 500 lakost számláltak. Bácskai V., 16., ill. 14., valamint 28. 114