A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)
Szántó Zsuzsa: Magyar internacionalisták a polgárháború befejező szakaszában Szovjet-Oroszországban
tagja 4 1919 december végétől Jekatyerinburgban dolgozott. Megállapította, hogy a körzetben a következő internacionalista csapatok voltak: egy 150 főből álló század Kusvában, egy 200 főből álló század Sadrinszkben (150 német és magyar, valamint 50 kínai), a Tyeleckij-gyárban egy 48 főből álló csapat és egy 300 főt számláló zászlóalj Tjuményben, Jekatyerinburgban pedig néhány tucat ember. A körzetben levő összes katonai alakulatokból pontos adatokat kért az internacionalistákról. Együtt dolgozott az OK(b)P külföldi csoportjainak jekatyerinburgi szekciójával. A helybeli magyar újság Ráb nevű szerkesztőjét, mint katonai instruktort szándékoztak beállítani. 1920 január végén Hoffmann Omszkba helyezte át tevékenységét. Jekatyerinburgban az internationalista csapatok további szervezésével Róth Dezső magyar kommunistát bízta meg, aki az OK(b)P uráli külföldi szekciójának tagja volt. 5 Omszkban Hoffmann, mint a Hadi-Bizottság tagja, folytatta az internacionalista csapatok nyilvántartásba vételét. A Hadi-Bizottság tagjai így szedegették össze aprólékos munkával az internacionalisták szétszórt csapatait. Mint már említettük, az 1. internacionalista dandárhoz tartozó internacionalista csapatokat 1919 novemberében és decemberében az ukrán frontról áthelyezték Kazányba, ahol pihentek, majd átszervezték őket. Az új internacionalista csapatok Kazanyban kaptak politikai és katonai kiképzést. Miután kevés volt a magasrangú parancsnok, nem szerveztek nagy alakulatokat, csak zászlóaljakat és rendkívüli esetben ezredeket hoztak létre. 1920. március 22-én az OK(b)P Központi Bizottsága mellett működő magyar agitáció- és propagandaszekciók 1. összoroszországi konferenciája határozatot hozott a Hadi-Bizottság feloszlatásáról azzal kapcsolatban, hogy az OK(b)P külföldi csoportjainak Föderációja, amely mellett a Hadi-Bizottság működött, megszűnt létezni 6 , így 1920. májusában a Hadi-Bizottságot feloszlatták. 7 Szibériában a Kolcsak-uralom visszaállította a régi kizsákmányoló rendszert, a munkásokat és a parasztokat bekényszerítették a fehér hadseregbe. Az ellenforradalom uralma alatt ébredt tudatára az orosz középparaszt annak, hogy a sorsdöntő háborúban hol a helye. Amiről a munkásosztály agitátorai nem tudták meggyőzni, arról meggyőzték a Kolcsak-hadsereg büntető osztagai. A szibériai ellenállási mozgalom nagy méreteket öltött. Az ellenforradalmi uralom alatt a hadifoglyokat újból bezárták a táborokba és megfosztották őket a szovjethatalomtól kapott jogaiktól. Azok a magyar dolgozók, akik eddig távol tartották magukat a polgárháborútól, ezekben a táborokban ismerték fel, hogy érdekeiket csak a szovjethatalom védi és képviseli. Sokan megszöktek a táborokból és csatlakoztak a partizáncsapatokhoz. A forradalmi harcot illegálisan folytatták a városokban és munkástelepüléseken, valamint a hadifogolytáborokban. A Kolcsak ellen Omszkban 1918 decemberében kitört felkelésben magyar internacionalisták is részt vettek. Radó Ödön ennek az akciónak egyik szervezője volt. A felkelés vezérkaránál a mozgósítási osztályt, és a III. harci kerületet vezette. Arra számítottak, hogy 240 magyar hadifoglyot fognak bevonni a felkelésbe. Ennek a megmozdulásnak egyik másik kimagasló vezetője Somogyi József volt, aki a 4 Magyar Munkásmozgalmi Múzeum (a továbbiakban МММ) 6542 negatív szám. 6 МЫ. 17. fond. 7. leltár. 216/11. ő. e. 17—19. 1. 6 íz protokola 1. Vszerosszijszkoj konfereneii Vengerszkih szekcij agaitacii is propaganda pri CK RKP(b). Dokumentumgyűjtemény — Bojevoje szodruzsesztvo. . . 237. old. 7 L. I. Zsarov és V. M. Usztyinov, Internacionalnije csaszti v bojah za vlaszty Szovjetov: Vojenizdat, Moszkva, 1960. 37—38. old. 8
