A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)

Szántó Zsuzsa: Magyar internacionalisták a polgárháború befejező szakaszában Szovjet-Oroszországban

robbantási munkát irányította. A felkelés kitöréséig 3 robbantási focsapatot szervezett, ő maga pedig a Cseljabinszkij és a Jekatyerinburgi vasútvonalon vezette a robbantási munkát.

8 A december 22-ről 23-ra virradó éjszaka kezdődő felkelés kudarca a II. kerületben történt lebukással magyarázható. December 22-én este 9 órakor érkezett Radó Ödön és Krinkin, egy másik vezető, ahhoz a II. kerületi házhoz, ahol a küldöttértekezletet akarták megtartani. De egy provokátor elárulta őket. Szerencsére időben észrevették, hogy csapdába kerülhetnek, és sikerült elmenekülniük.

9 A krasznojarszki hadifogolytáborban a magyar internacionalisták illegális szervezetet hoztak létre. 1919-ben a Krasznojarszk melletti katonai városban levő hadifogolytáborban 8000 fogoly volt: 3000 tiszt és 5000 közkatona. Sok hadifogoly iparosmunkát végzett a lakosság számára. Egész „üzemek" jöttek létre, ahol bútort, cipőt, edényt készítettek, egy-egy ilyen üzemben 20—30 hadifogoly is dolgozott, mint bérmunkás. A reakciós tisztek „Magyar Szövetsége" elnevezéssel szervezetet hoztak létre, amely a bolsevizmus ellen agitált és segítséget nyújtott a fehérek felderítő szolgálatának a bolsevikok összefogásában. A nehézségek nem akadályozták meg a magyar kommunistákat egy illegális szervezet létrehozásában, melynek első értekezlete 1919. január 8-án volt. Ezen az alakuló ülésen 31 ember vett részt. A szervezet élén 12 főnyi pártbizottság állt, mely három tagú vezetőséget választott. A vezetőség tagjai Forgács Dezső, Ludvig Kálmán és Dukesz Artúr voltak. A pártbizottságnak négy csoportja volt: híradó, katonai, szervező és agitprop csoport. Az illegális szervezet tagjai lefordították magyarra Marx és Engels Kommunista Kiáltványát és egy sor szovjet brosúrát, a partizánok felhívásait, röplapokat. Miután nem volt nyomda, külön másolók másolták le az egyes kiadványokat 10—15 példányban, amelyeket a bizalmiak kézről kézre adtak a saját barakkjukban.

10 Tanulókörök dolgozták fel a Tőkét, a Párizsi Kommün történetét, stb. Az illegális szervezet hét hónapos fennállása alatt 21 pártnapot tartottak, ahol az államról, a kapitalista rendszer fő jellemvonásairól, Marx tanításának történelmi jelentőségéről, az alkoholizmusról, a nacionalizmus és kommunizmus, a természettudomány és a vallás problémáiról tartottak előadást. A két utóbbi témából 5—6 előadás is elhangzott. Ezek voltak ugyanis azok a kérdések, melyek körül az illegális kommunista szervezet és a reakciós „Magyar Szövetség" között éles harc folyt a hadifogoly tömegek megnyeréséért. Egyes pártnapokon 600—800 ember is részt vett, ami elkerülhetetlenül bizonyos dekonspirációhoz vezetett.

11 Az illegális szervezet katonai vonatkozásban is nagy tevékenységet fejtett ki. Az egyik barakk pincéjében mérnökök és technikusok bombákat készítettek. Zászlóaljakat, géppuskás- és lovascsapatot hoztak létre. Összeköttetést teremtettek a fogházba zárt fegyencekkel, rendszeres segítséget nyújtot8 A. Povorotnyikov, Vossztanije 22. dekabrja 1918. goda v Omszke. V Bojah za viaszt у Szovjetov (Voszpominanija ucsasztnyikov Szocialiszticseszkoj revoljucii i grazsdanszkoj vojni v Omszke i Omszkoj oblasztyi: Omuszkoje oblasztnoje knyizsnoje izdatyelsztvo, 1957. 81—83. old. 9 U. ott, 86. old. 10 Farkas O., Dejatyelnoszty podpolnoj organizacii vengerszkih kommunisztov v Krasznojarszke v 1919. godu: Proletarszkaja revoljucija, 1929. 10. (93.) sz., október, 98—101. old. 11 U. ott, 102. old. 9