A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)

Szántó Zsuzsa: Magyar internacionalisták a polgárháború befejező szakaszában Szovjet-Oroszországban

MAGYAR INTERNACIONALISTÁK A POLGÁRHÁBORÚ BEFEJEZŐ SZAKASZÁBAN SZOVJET-OROSZORSZÁGBAN* A Magyar Tanácsköztársaság megdöntése után a magyar internacionalisták tevékenysége Oroszországban bizonyos mértékig megváltozott. Továbbra is reménykedtek a magyarországi forradalom közeli fellendülésében. Ez a remény élt bennük a polgárháború utolsó éveiben és ezt követően is, egészen az 1945-ben bekövetkezett felszabadulásig. De egyelőre az egyetlen szocialista haza Szovjet-Oroszország volt, és a Magyarországra való visszatérés megvalósíthatatlan álomnak tűnt előttük. 1919 szeptemberében az internacionalista alakulatokat az ideiglenes magyarországi Forradalmi Bizottság irányította, de ezt a bizottságot hamarosan feloszlatták. Szeptember végén az OK/b/P külföldi csoportjainak Központi Föderációja mellett a Vörös Hadsereg Internacionalista Csapatait Szervező Hadi-Bizottság alakult, amelybe mindegyik külföldi csoport egy-egy katonai szakértőt küldött. A Hadi-Bizottságra nagy feladatok vártak. Először is át kellett csoportosítani az internacionalista dandárt, amelyet Ukrajnából Kazányba helyeztek át; másodszor, jó politikai és katonai kádereket kellett kiképeznie, harmadszor, összpontosítani kellett az összes szétszórt internacionalista csapatokat, beleértve a turkesztáni internacionalista csapatokat is, saját (vagyis a Hadi-Bizottság) vezetése alatt. 1919 végén a Hadi-Bizottság nyilvántartása szerint az Oroszországi Vörös Hadsereg internacionalista csapataiban 1155 vörös katona, Turkesztánban 3000 vörös katona, tehát összesen 4155 vörös katona volt.

1 Az OK(b)P magyar csoportjának képviselője a Hadi-Bizottságban Iványi János

2 volt, aki 1919 végén Moszkvában az internacionalista csapatok átszervezésével foglalkozott és parancsnokok kiképzése céljából Moszkvában, Taskentben és Bakuban katonai parancsnoki tanfolyamot szervezett. Ezeken a tanfolyamokon az évek folyamán közel 1000 internacionalista parancsnok kapott kiképzést.

3 A Hadi-Bizottság tagjai egyes helyeken aktív tevékenységet fejtettek ki. Érdemes közelebbről megvizsgálni egyik tagjának a munkáját. A Vörös Hadsereg Internacionalista Csapatait Szervező Hadi-Bizottság Hoffmann nevű 1 íz otcseta Centralnoj Föderaeii inosztrannich grupp RKP(b) о rabote za 1919. god. Dokumentumgyűjtemény — Bojevoje szodruzsesztvo trudjascsihszja zarubezsnih sztran sz narodami Szovjetszkoj Rosszii (1917—1922). Izdatyelsztvo „Szovjetszkaja Rosszija", Moszkva, 1957. 2 Az SZKP KB mellett működő Marxizmus-Leninizmus Intézet (továbbiakban MLI) 17. fond. 4. leltár 31. őrzési egység (a továbbiakban ő. e.) 58. lap. Ivan magyarul jános. Lásd: Vengerszkije internacionaliszti v Velikoj Oktjábrszkoj szocialiszticseszkoj revoljucii. Vojenizdat Minisztersztva Oboroni SZSZSZR, Moszkva, 1959. 3 SZU Októberi Forradalom Központi Állami Levéltára (a továbbiakban SZU OFKÁL) 1235. fond. 136. leltár. 87. ő. e. 12. 1. 7