A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)

Szántó Zsuzsa: Magyar internacionalisták a polgárháború befejező szakaszában Szovjet-Oroszországban

A Magyar Agitprop Szekciók tevékenysége utolsó, záró fejezete a magyar internacionalisták pártmunkájának az oroszországi polgárháború idején. Az Oroszországi Szovjet Köztársaság területén dúló harcok befejezése és a szovjethatalom megszilárdulása után a volt hadifoglyok hazaszállítása is befejezéséhez közeledett. Ami a volt hadifogoly katonák széles tömegeit illeti, európai Oroszország­ból nagyobb részüket még 1918-ban hazaszállították. 1919-ben a Hadifog­lyokat és Menekülteket Gyámolító Osszoroszországi Kollégium foglalkozott hazaszállításukkal. A kormányzósági és járási kollégiumok nyilvántartásba vették a hadifoglyokat, 72 megállapították szakmai tudásukat és kötelezték a vállalatokat, hogy foglalkoztassák őket. A szakmanélküli és munkanélküli hadifoglyokat mezei munkára osztották be. 73 A Kormányzósági Kollégiumok az Osztrák—Magyar Tanács Kirendeltségeivel* együtt kulturális felvilágosító munkát végeztek a külföldi hadifoglyok között. 74 A táborokban színtársulatok alakultak, amelyek idegen, többek között magyar nyelven is játszottak. 75 A hadifogolytáborban sokszor nagy nehézségekbe ütközött a politikai munka, mert a kommunisták és a legöntudatosabb volt hadifoglyok a Vörös Hadsereg­ben harcoltak. A jekatyerinburgi kormányzósági táborban például nem volt sem kommunista, sem gyakorlott agitátor. Ezért elhatározták, hogy a hadi­foglyok között politikai agitáció végzésére szimpatizáns sejtet alakítanak. 76 1919 augusztus közepére a jekatyerinburgi kormányzósági Hadifoglyokat és Menekülteket Gyámolító Kollégium 3100 osztrák—német hadifoglyot vett nyilvántartásba, 1849 főt közülük hazaszállítottak, 1254 fő egyelőre ott maradt. Utóbbiak közül 191 a táborban étkezett, a többiek a városban és környékén dolgoztak. Más kormányzóságból 384 osztrák—német hadifogoly érkezett, akiket hazaszállítottak. 77 A Magyar Tanácsköztársaság megdöntése után a hadifoglyok hazaszállí­tását beszüntették, ezért intézkedések történtek, hogy nagyobb mértékben vonják be a hadifoglyokat a megzőgazdasági munkába. 78 Sokan közülük belép­tek a Vörös Hadseregbe. 1920. május 11-én újra megindult a német és az osztrák hadifoglyok és polgári foglyok tervszerű kicserélése orosz, külföldön rekedt foglyokkal. Narva volt az átadási hely. Ekkor már a Hadifoglyokat és Menekülteket Gyámolító Kollégium átalakult a Lakosság Kiürítésével Foglalkozó Igazgató­sággá. A Lakosság Kiürítésével Foglalkozó Kormányzósági Igazgatóság a Központi Igazgatóság terve szerint irányította a kiürítést. 79 Bonyolulttá tette a helyzetet az a körülmény, hogy a Kolcsak-rendszer alól felszabadult nagy hadifogoly tömegek Nyugatra özönlöttek. A Szibériai Forradalmi Bizottság parancsára az internálótáborokat megszüntették. Ekkor a volt hadifoglyok, most már szabad polgárok, vasúton és gyalog vágtak neki az útnak. Az európai Oroszországba a hadifoglyok behurcolták a tífuszt. 80 72 S/.verdlovszki Terület Állami Levéltára (a továbbiakban SZTÁL) 7. fond. 1. leltár. 218. ő. e. 125. 1. 125. versum. "SZTÁL 7. fond. 1. leltár. 5. ő. e. 12, 1. 12. versum. 74 SZTÁL 7. fond. 1. leltár. 5. ő. e. 10. versum. 75 U. ott, 6. 1. 6. versum. 76 U. ott, 15. versum 16. 1., 77 U. ott, 22. versum. 78 U. ott, 78. versum. 79 SZTÁL 511. fond. 1. leltár. 556. ő. e. 10., 11., 13., 16., 17. 1. 80 MLI 17. fond. 7. leltár. 216/11. ő. e. 20. 1. 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom