A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)
Szántó Zsuzsa: Magyar internacionalisták a polgárháború befejező szakaszában Szovjet-Oroszországban
Az OK(b)P külföldi csoportjainak Föderációja Omszkban 1920 január végén, az internacionalista csapatok szervezésével foglalkozó Hadi-Bizottság tagjával együtt a hadifoglyoknak nyújtandó segítség céljából, határozatot hozott, hogy a volt internálótáborokban a volt hadifoglyok számára otthonokat rendezzenek be. Ilyen otthonokat a következő városokban létesítettek: Cseljabinszk, Kurgan, Petropavlovszk, Jekatyerinburg, Tjumény, Isim, Omszk, Novonyikolajevszk, Barnaul, Szemipalatyinszk, Tagja, Tomszk, Mariinszk, Acsinszk és Krasznojarszk. A hadifoglyok a belső rend fenntartására az országban internacionalista zászlóaljakat alakítottak és munkacsapatokban dolgoztak. 81 Ebben az időben a szovjet hatóságok a legszigorúbban betiltottáka munkahely önkéntes elhagyását, nehogy a volt hadifoglyok megkíséreljék az eljutást belső Oroszországba. Figyelmeztették őket, hogy ezt kényszermunkával büntetik, s csak utoljára kerül a hazaszállításukra sor. 82 Mindenek előtt a betegeket és rokkantakat, az idősebb korosztályú hadifoglyokat és azokat cserélték ki, akik becsületesen dolgoztak. 83 A Magyar Tanácsköztársaság megdöntése után az OK(b)P Központi Bizottsága mellett működő Magyar Agitprop Szekciók Központi Irodájának személyi összetétele is megváltozott. Moszkvába és a szovjetország más városaiba megérkeztek a Magyar Tanácsköztársaság aktív részvevői, a szovjet kormány által a Horthy-börtönökből kiszabadított magyar kommunisták. A szovjet kormány azokkal a magyar hadifogoly tisztekkel cserélte ki őket, akiket a Magyar Tanácsköztársaság megdöntése után a szovjet kormány 1920ban hozott határozata alapján túszként tartottak vissza. Az internacionalisták nagy aktivitást fejtettek ki ennek a határozatnak a végrehajtásában. A tisztek ugyanis különböző formában próbálták megakadályozni a végrehajtást. Közkatonának álcázva magukat nyugatra szöktek, megvesztegetéssel próbáltak előre jutni, stb. Az internacionalisták éberen őrködtek a vasútvonalakon és leleplezték, letartóztatták a szökésben levő tiszeket. 84 A szovjet kormány a fogolycsere révén több mint 400 magyar kommunistát szabadított ki a horthysta Magyarország börtöneiből. A kicseréltek első csoportja 1921. november 2-án érkezett Szovjet-Oroszország területére. 85 A volt hadifoglyok hazatérésével, a magyar agitprop szekciók fokozatosan leépítették a munkát. A volt hadifoglyok Szibériából való hazatérésének méreteiről a következő adatok tanúskodnak: 1920-ban az Omszki Kormányzóságban 24 ezer magyar munkás és paraszt volt, 1921 januárjára már csak 2500 maradt. 86 A magyar szekciókat egymás után felszámolták. A magyar internacionalisták, a többi volt magyar hadifogollyal együtt, hazatértek családjukhoz, barátaik és munkatársaik körébe, ahonnan néhány évvel azelőtt kiszakították ós az imperialista háború lövészárkaiba kényszerítették őket. 81 MLI 17. fond. 7. leltár. 216/11. ő. e. 22. 1. 82 SZTÁL 511. fond. 1. leltár. 556. ő. e. 16., 17., 1. 83 U. ott, 10., П., 13. 1. 84 Müller Ernő, A túszok összefogása Szibériában: Sarló és Kalapács, 1932. 10—11. sz. 110. old. 85 Kun Béla, A kicseréltek kötelessége: Sarló és Kalapács, 1931. 8. sz. 13. old. 86 Az OKP magyar ágit. és propaganda osztályai II. szibériai területi konferenciájának jegyzőkönyve (január 15—19.): Vörös Újság, Omszk, 1921. február 1. 2. sz. 2. old. 2* 19
