A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)
Farkas József: Bakos Ferenc a mátészalkai parasztorvos
Nyomd ki azt egy fedőn, szabj szennyes kendőre, Forrón váltogatva torkodra jön tőle. IIa kezdetén teszed, egy nap szabadultál, Ha dagadtan teszed, ne félj, meg nem fojt ám. Egy kettő kifakad, áldod istenedet, Hogy hyperol helyett bugát juttat neked. Kitűnő hatású idült állapotban, Forró céklalével mint állód gurgulgatva. Szörnyű betegség még s örök az Isiász. Ellene, testvér, tudod mit csinálsz ? Savanyú káposztát melegíts magadra, Huszonnégy órán át feküdj jól dunsztolva. Elhagyod az ágyat, nem szenvedsz a sírig, Áldod Istent, s kapod ami éppen illik. ÖSSZEFOGLALÁS A nép képzeletvilágában élő betegségekről ha helyes képet akarunk nyerni, abból a tényből kell kiindulnunk, hogy a népnek a betegségeikről, eredetükről, gyógyításukról, misztikus és sok esetben téves nézeteik vannak. Azok az embertik, akik életük nagy részét a szántóföldeken, erdőkben, legelőkön élik le, a misztikus elképzelések mellett hosszú évtizedek alatt szerzett tapasztalatok alapján kialakult gyakorlati érzékkel és ebből eredő racionális szemlélettel is rendelkeznek. így választhatjuk szét a nép és egyes népi alakok orvoskodásának világát két nagy csoportra; a misztikusra és a racionálisra. A misztikus világba tartoznak azok a betegségek, amelyeknek az eredete a nép előtt ismeretlen, úgymondva elkerülhetetlenül bekövetkezik (járványok stb.), ezeket rendszerint valamilyen felsőbb hatalom, Isten büntetésének tulajdonítják. így természetes, hogy az ellenük való védekezés is meddő, csak imádkozással, vagy valamilyen formai kiengesztelés (böjt, vagy szentek számára adományozott összeg) segíthet rajta. Ide lehet még sorolni a belső és a hirtelen, esapásszerűen bekövetkezett betegségeket is. A racionális csoportba azok a betegségek tartoznak, amelyek eredetét a gyakorlati e'-sszel rendelkező ember is lel tudja fogni, vagy szemmel láthatók, ütések, zúzódások, sérülések. Az ilyen betegségek felismerése vagy az ellenük való védekezés már könnyebb és sok esetben eredményes is. A munkaközben történt baleset, (kapa, kasza okozta sérülés) esetében fordul a nép az évszázados tapasztalatokhoz, a növények, füvek, vegyi és állati anyagok már ismert és tapasztalt gyógyhatásához, gyógyszerként való alkalmazásához. A falu vagy tanya életében naponként történik nagyobi), vagy kisebb megbetegedés. A nép fél a betegségeiktől, mi veil leigtöbb esetben гют ismeiri okozóját. Amitől fél, azt igyekszik magától távoltartani, vagy magát ellene körülhatárolni, ha végképp elkerülhetetlen, akkor súlye>sságát a maga módján csökkenteni. IIa komolyra fordul a de)le)g, vagy hosszabb ieleiig tart a betegség, akkor fordul a beteg vagy hozzátartozója seigítse'igért a környezetéhez, vagy a faluban, a környéken található javashoz, gyógyítóhoz. Természetesen ha ő maga vagy hozzátartozója már minden lehető elolgot elkövetett. Ezután а folyamat után кар szerepet а közösségben található javas, vagy gyógyító. (Persze ma már egyre inkább alakul, fejlődik ez a szemléletmóel.) Itt annyit: hivatásos orvoshoz is akkor fordulnak, ha az előbbieket már mind végigcsinálták. Azt hiszik, hogy csak az a javas vagy gyógyító tud segíteini a betejgen, aki nap-nap után gyógyítással foglalkozik, így bizonyos átlagon felüli ismerettel rendelkezik a nép szerint. Persze ha ma már nem is, de régebben földöntúli hatalmat is tulajdonítottak neki, (sámán, hindu yogák, vagy varázsló primitív népek.) A feltétlen bizalom az a szuggesztiós erő, mely a közösség előtt népszerűségét okozza. Ezt a feltétlen bizalmat, egyes ténylegesen sikerült gyógyítással, amit a gyógyító ós a volt beteg kellőképpen reklamíroz, éri el. (Lásd, sikeres gyógyításukról hivatalos okmányt kérő vándorló felvidéki olejkárok, Johann v. Csaplovics, Gemalele von Ungern, Pesth, 1829. 91—92. 1.) A paraszti közösségekben élő ilyen alakoknak a tanulmányozása, monografikus leírása sok esetben kulcsot ael kezünkbe a közösségek alakulásának, szellemi és gonelolkoelásbeli változásának, fejlőelésének a vizsgálatához. Az eddigi néprajzi, ezen belül népi gyógyítási kutatások nem hozták felszínre a paraszti kollektivumokban élő ilyen egyéneket. Fedics Mihály, Pandúr Péter, Egy magyar szent ember kivételével kevés ilyen példát ismerünk irodalmunkban. 178
