A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)

Szántó Zsuzsa: Magyar internacionalisták a polgárháború befejező szakaszában Szovjet-Oroszországban

Sok magyar internacionalista szolgált nem internacionalista csapatokban, hanem a Vörös Hadsere általános alakulataiban is. 1918—1919-ben Ukrajnában a dél-oroszországi ellenforradalmárok ellen küzdő seregek főparancsnoka Antonov-Ovszejenko volt. (Glavkoverh po bőrbe sz kontrrevoljucijej Juga Rosszii.) Az ő vezérkara mellett működő Tüzérségi Osztályon sok magyar volt hadifogoly teljesített szolgálatot,

42 vagy tüzérségi szállítmányt kísért.

43 A Vrangel elleni harcokban a magyar internacionalisták örök dicsőséget szereztek maguknak. Dnyeproyka mellett Zalka Máté nagy hősiességgel harcolt, amiért is a Vörös Zászló Érdemrend magas kitüntetését kapta. Perekop bevétele után Zalka Máté internacionalista lovascsapat parancsnoka lett, és kivette részét Machnó ellenforradalmi bandáinak felszámolásából.

44 A Vrangel elleni harcokban kimagasló szerepe volt Kun Bélának, akit a Magyar Tanácsköztársaság megdöntése után Ausztriában internáltak, majd kiszabadulása után Szovjet-Oroszországba ment. Tagja volt a Déli Front Forradalmi Katonai Tanácsának, és Frunzéval, a front parancsnokával együtt irányította a harcokat.

45 1920 végén Kun Béla a Krim félsziget Forradalm Bizottságának Elnöke lett. Többek között a zsákmányolt vagyon felmérését és a foglyok számbavételét intézte. Kun Béla december 6-án Szimferopolból sürgönyt küldött Leninnek, a Munka és Védelem Tanácsa Elnökének, amelyben hangsúlyozta, hogy be kell tiltani a zsákmányolt vagyon elszállítását a Krim félszigetről.

46 A Krimi Forradalmi Bizottság Kun Bélát Moszkvába delegálta a VIII. Osszoroszországi Munkás, Paraszt, Vöröskatona és Kozák Szovjet Küldöttek Kongresszusára.

47 Részt vett a Tanácsok 1921 decemberében tartott X. Osszoroszországi Kongresszusán is.

48 Az Októberi Forradalom 10. évfordulója alkalmából

49 a Vörös Zászló Érdemrenddel tüntették ki.

50 1921-től 1936-ig Kun Béla a Kominternben dolgozott és több ország forradalmi mozgalmának nyújtott segítséget.

51 A polgárháború idején a magyar internacionalisták sok különböző típusú iskolát szerveztek, hogy új kádereket nevelhessenek. 1921-ben Bakuban működött a magyar internacionalisták Legfelsőbb Külön Katonai Iskolája. Az iskola vezetője Kapitány Gyula, katonai biztosa Kovács János volt.

52 Kapitány Gyula az első imperialista világháború alatt az osztrák-magyar hadsereg vezérkari tisztjeként szolgált. Szovjet-Oroszországban szakított múltjával és a magyar internacionalisták közé állt.

53 1920 elején a külföldi proletárok barnauli szervezetének egyik vezetője volt.

54 1929-ben, már jóval a polgárháború befejezése után halt meg Leningrádban.

55 Az iskola 42 U. ott, 14. fond. 1. leltár. 99. ő. e. 121. 1. 43 U. ott, 14. fond. 1. leltár. 100. ő. e. 250., 262. 1. és 14. fond. 1. leltár 99. ő. e. 96. 1. 44 SZU OFKÁL 1235. fond. 136. leltár. 87. ő. e. 25. 1. 45 SZÁHKL. 101. fond. 1, F. leltár. 13. ő. e. 33. 1. 46 SZU OFKÁL 130. fond. 4. leltár. 490. ő. e. 23—24. 1. 47 U. ott, 1235. fond. 7. leltár. 62.ő. e. 46. 1. ós 1235. fond. 7. leltár. 51. ő. e. 173. 1. 48 U. ott, 1235. fond. 9. leltár. 71. o.e. 1—2. 1. 49 Kun Bélárié, Néhány emlék Kun Béláról: Magyar Internacionalisták. . . 158. old50 SZU OFKÁL 1235. fond. 136. leltár. 87. ő. e. 35. 1. 51 dr. Münnich Ferenc, Kun Béla: Magyar Internacionalisták. . . 152. old. 52

SZHKÁL. 24914. fond. 1. leltár. 2. ő. e. 1., 32—34., 41—42. 1. 53 Tuza, Első keleti kurszant brigád: Sarló és Kalapács, 1930. 6. sz. 41. old. 54 МММ Röplap 60. 3. 55 Tuza: u. ott, 15