A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)

Szántó Zsuzsa: Magyar internacionalisták a polgárháború befejező szakaszában Szovjet-Oroszországban

parancsnokai és hallgatói testületileg részt vettek a polgárháború harcaiban, például Tbiliszi — Grúzia fővárosának —-, felszabadításában.

56 1921 júniusában az iskola átköltözött Petrográdba,

57 itt folytatta működését, sok magyar katonai szakértőt nevelt.

58 Sok magyar internacionalista kapott ebben az iskolában katonai, elméleti és politikai kiképzést. Többek között az iskola 2. százada 3. szakaszában tanult Kidais Győző, aki később elvégezte a Frunze nevét viselő Katonai Akadémiát és különböző vezető pozíciót töltött be a MunkásParaszt Vörös Hadseregben.

59 A polgárháború utolsó időszakában a magyar internacinalisták között végzett pártmunka formája megváltozott, és valamelyest más jelleget öltött. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom elején és a Magyar Tanácsköztársaság idején az OK(b)P magyar csoportjai kommunistákat neveltek, akik Magyarországra hazatérve részt vettek a forradalomban. Viszont a polgárháború végén a magyar internacionalisták pártszervezetei kénytelenek voltak számolni azzal a ténnyel, hogy Magyarországon fasizmus uralkodik és fehérterror dühöng. 1919 szeptemberétől az OK(b)P külföldi csoportjainak Központi Föderációja újra áthelyezte székhelyét Kijevből Moszkvába. A pártmunkát átszervezték. 1919 decemberében az OK(b)P VIII. Osszoroszországi konferenciája elfogadta a párt új szervezeti szabályzatát, amely szerint az OK(b)P pártbizottságai mellett nemzetiségi osztályok alakulnak.

60 Az OK(b)P Központi Bizottsága Agitáció és Propaganda Osztályán felállították a Nemzeti Kisebbségek Alosztályát, amelyhez a magyar szekció is tartozott.

61 1920. március 21—23 között Moszkvában ülésezett az OK(b)P Központi Bizottsága mellett működő magyar agitáció és propaganda szekciók 1. Osszoroszországi konferenciája, ahol megalakították az OK(b)P Központi Bizottsága mellett működő magyar agitprop szekciók Központi Irodáját, amelynek 8 választott tagja volt. Ez az iroda vezette a magyar agitációs osztályok munkáját. Az említett időben 76 agitprop osztály létezett, amelyek az OK(b)P régi külföldi csoportjainak feladatait látták el.

62 Minden külföldi kommunistát lakóhelyén, az OK(b)P helybeli Bizottságánál tartottak nyilván, tagja volt a pártsejtnek és ezenkívül nyilvántartásba került az illetékes nemzeti agitprop szekciónál.

63 Az OK(b)P külföldi csoportjainak Föderációját feloszlatták. A pártmunka új formája megfelelt az internacionalisták körében elvégzendő új feladatoknak. A magyar internacionalista pártszervezetek központi feladata továbbra is a Vörös Hadsereg internacionalista alakulatainak szervezése és irányítása volt. Rendkívül érdekes a szibériai Magyar Agitprop Szekciók működése. A Kolcsak-uralom alól való felszabadulás után alakultak Szibériában a Nemzeti Kisebbségek Agitprop Osztályai. Szibéria lakosságának 1 /7 része 56

SZHKÁL. 24914. fond. 1. leltár. 2. ő. e. 1., 32—34., 41—42. 1. 57 U. ott, 126. versum, 140. 1. 58 U. ott, 27. ő. e. 1—6. 1. 59 Kidais Győző családjának adatai szerint. 60 Az SZKP kongresszusainak, konferenciáinak ós Központi Bizottsági plénumainak határozatai. I. rész, Szikra, Bp. 1954. 538. old. 61 MLI 17. fond. 1. leltár. 56. ő. e. 62 Dokumentumgyűjtemény — Bojevoje szodruzsesztvo. . . 236. old. «

3 MLI. 17. fond. 4. leltár. 32. ő. e. 66. 1. 16