A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)

Merényi László: Szabolcs-Szatmár története az 1945-ös és az 1947-es választások között

A baloldali erők sem tétlenkedtek azonban ebben a „szélcsendes" időszakban. Az MKP kezdeményezésére harcos szellemű gyűléseket tartottak megyeszerte. Kiemelkedett ezek közül az október 28-i büdszentmihályi megmozdulás, melyet a kommunisták a parasztpárttal közösen rendeztek; a kisgazdák meg akarták zavarni őket, de kísérletüket visszaverték.

127 Komoly jelentősége volt december 11-én Nyíregyházán a nők megmozdulásának, mely „kenyeret a dolgozóknak, kötelet a naplopóknak!" jelszóval zajlott le.

128 Az ifjúság körében a MADISZ befolyása növekedett; az iskolákban demokratikus diákbizottságok alakultak, követelve az iskolai vonalon működő reakció visszaszorítását.

129 A két munkáspárt együttműködése a képviselőtestületen belül és a tömegszervezetekben továbbra is megvolt, bár az SZDP jobbszárnyának hatására a kapcsolatokban bizonyos lazulás következett be. Szabolcsi viszonylatban ennek egyik jele az volt, hogy a szociáldemokraták októberben kiváltak a baloldali blokk újsága: a Magyar Nép szerkesztőségéből és Nyírség címen külön napilapot indítottak.

130 A demokratikus erők tevékenységét komolyan zavarták a gazdasági nehézségek. A forint bevezetése javította ugyan a helyzetet, de egymaga nem szüntethette meg az úri fasiszta háború káros következményeit. 1946 őszén közellátási nehézségek mutatkoztak. Árdrágítás jelentkezett a piacokon.

131 A spekulánsok tevékenységére természetesen felfigyelt a rendőrség. Egy októberi bizalmas tájékoztatóban a megyei főkapitány felhívta beosztottjai figyelmét: készítsék el a legismertebb feketézők és spekulánsok névsorát, házkutatásokkal és razziákkal csapjanak le rájuk.

132 1946 végén a rendőrség le is tartóztatott ilyen személyeket.

133 Szükség volt ilyen erélyes intézkedésekre, hiszen a stabilizáció eredményeit veszélyeztette az árdrágítók tevékenysége. Ez azonban természetesen önmagában nem szüntethette meg a ténylegesen fennálló objektív nehézségeket. A közellátási hiányosságok egyik lényeges oka az volt, hogy a reakció, a magas ipari árakra hivatkozva, a városi lakosság ellen igyekezett uszítani a falusiakat, biztatva őket, hogy ne vigyenek a munkásoknak élelmiszert.

134 A falvakban 1946 őszén két komoly probléma jelentkezett. Az egyik a beszolgáltatások kérdése volt. Sok panasz hangzott el ezek ellen. Mándokon és másutt azt hangoztatták, hogy a beszolgáltatások „óriási terhet róttak. . paraszttársadalmunkra."

135 (Itt persze figyelembe kell venni, hogy a közigazgatás hibájából gyakran aránytalanul többet követeltek a törpe- és kisbirtokosoktól, mint a nagygazdáktól.

136

) A másik fontos kérdés a földreform vívmányainak megszilárdítása volt. A volt urak — kiheverve a tavaszi ijedtséget —- helyenként jelentkeztek birtokuk egy részének visszaadására vonatkozó igényeikkel, így Csengeren, Ajakon és Besenyődön, de a lakosság elzavarta őket.

137 Provokációs rémhíreik azonban időnként egyes járásokban 27 M. N.. 1946. november 1. 128 1946. december 13. 29 M. N"., 1946. október 26. 30 A Nyírség, 1946. októberében indult meg és 1948. áprilisáig jelent meg. 131 ÁLFI, 1946/2287. 132 U. ott. 133 U. ott. 134 M. NT., 1946. november 10. 35 ÁLAI, 1946/2. 136 M. N., 1947. január 14. 137 ÁLMF: Csenger, Ajak, Besenyőd. 132