A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)
Merényi László: Szabolcs-Szatmár története az 1945-ös és az 1947-es választások között
zavart tudtak kelteni a parasztok körében. 138 Ugyanakkor egy újabb probléma is jelentkezett ennek kapcsán: a földek újrafelosztásának követelése. Sokan akik 1945-ben — az urak rémhíreire hallgatva -— nem mertek földet igényelni maguknak, most, a helyzet megszilárdulását látva, már benyújtották pótlólagos kérésüket. 139 Ekkor azonban már minden birtokot kiosztottak és bármilyen jogos és méltányos volt kívánságuk, az ilyen későn jelentkezőket el kellett utasítani. Ez utóbbiak viszont nem nyugodtak ebbe bele és a földreform felülvizsgálatát követelték több községben. 140 Az ilyen „újrafelosztási" viták erősen megosztották a szegényparasztok sorait. Sokszor csúnya jelenetekre került sor ezzel kapcsolatban. Apagyon például olyan követelés hangzott el, hogy csak az „őslakosoknak" jusson föld, „a nem itt születetteket pedig telepítsék ki innen. " 141 A pártnak bizony nehéz volt ilyen kérdésekben igazságot tenni, hiszen a viták során szembenálló felek egyaránt dolgozó parasztok voltak. Sok problémát okozott a megyében a munkanélküliség is. Mind Nyíregyházán, mind Mátészalkán, mind a járási székhelyeken — tőkehiányra hivatkozva — leállítottak már megkezdett építkezéseket és miközben helyenként még romok éktelenkedtek, sok munkást „feleslegesnek" tekintettek és elbocsátottak. 142 Több üzem bezárta kapuit, mások csökkentették a termelést. Ez gyakran nyílt szabotázs jellegét öltötte a tőkések részéről. A tervezett út- és hídépítések sem indultak meg a megyében. 143 Nyíregyházán 3200 munkanélküli volt, más kisebb városokban is sokszáz ember nem jutott keresethez. 144 A megye hivatalos vezetői és a szakszervezetek egyaránt több ankétot tartottak ennek tárgyában 145 ; ezek azonban önmagukban nem segítettek a probléma megoldásában. Szeptember 28-án az MKP és a szakszervezetek közös gyűlést tartottak a munkanélküliség ügyében, amely tiltakozó tüntetéssé fejlődött. A több ezres tömeg követelte az építkezések újbóli megindítását és új munkaalkalmak megteremtését. 146 A kommunisták felismerték a kérdés fontosságát. 1946 szeptember 10-én r majd szeptember 22-én 148 nyílt levelekben fordultak az újjáépítési, illetve az iparügyi minisztériumokhoz a megyei pártbizottság részéről. Erélyesen követelték: adjanak pénzt, hogy közmunkákkal és az ipari termelés növelésével megszüntessék a munkanélküliséget. Ezekben a hónapokban azonban Pestről nem sok segítséget kapott Szabolcs-Szatmár építkezések céljaira. Az ország pénzügyi egyensúlya ekkor még elég labilis volt, s ezt a körülményt kellően figyelembe kellett venni. A probléma gyökeres megoldását csakis a tervgazdálkodásra való áttérés biztosította volna. Erre azonban akkor még nem volt lehetőség. A kormányon és a hatalom más szervein belül még elég erős volt a burzsoázia befolyása ahhoz, hogy minden ilyen irányú kom138 ÁLMF: Rakamaz, Ajak, Csenger, Fehérgyarmat. 139 ÁLMF: Rakamaz, Ibrány, Tiszanagyfalu, Nyírtura stb. L40 ÁLMF, u. ott. 141 ÁLMF: Apagy. 142 ÁLAI, 1946/3765. 143 ÁLAI, 1946/2. 44 ÁLFI, 1946/2042. l45 ÁLFI, 1946/2178. 146 M. N., 1946. szeptember 29. 147 M. N.. 1946. szeptember 10. 148 M. N. ,1946. szeptember 22. 133
