A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)

N. Dikán Nóra: A Szabolcs megyei nemzeti bizottság működése 1945 április végéig

Nemzeti Bizottság történetének közreadásával, amely a felszabadulás utáni időszak legizgalmasabb éveihez, az 1944—1945-ös esztendőkhöz kapcsolódik. Ugyanis a felszabadulás utáni néhány hónap feléledő társadalmi, gazdasági erőinek mozgását, az „élet megindulását" nem érthetjük meg a nemzeti bizottságok működésének ismerete nélkül. A nemzeti bizottságok a Függetlenségi Front helyi szervei, a demokratikus rend alapjai és védelmezői voltak, sőt működésük kezdeti szakaszában sok esetben jelentős államhatalmi és közigazgatási funkciókat is elláttak, a politikai teendők mellett. E helyen csak a megyei nemzeti bizottság működését szeretnénk végigkísérni a leglényegesebb szakaszában, megalakulásától 1945. március-április hónap végéig. Az az elképzelés, hogy a nemzeti bizottságok, a helyi demokratikus erők összefogásának funkcióját töltsék be, az MKP programjában jelenik meg először. Az MKP 1944. november 30-án a debreceni Néplapban közzétette Magyarország demokratikus újjáépítésének és felemelkedésének programját: „A német elnyomók és magyar cinkosaik elleni harcban, a fasiszta és feudális reakció szétzúzására és a demokratikus átalakulás biztosítására községenként és városonként a demokratikus pártok megbízottaiból és kipróbált fíitler- ellenes hazafiakból nemzeti bizottságokat kell teremteni. A nemzeti bizottságok a Magyar Függetlenségi Front helyi szervei, melyek egyesítik a demokratikus hazafias erőket és vezetik a harcot a demokratikus Magyarországért."

5 A programból kitűnik, hogy a MKP a nemzeti bizottságoknak elsősorban politikai szerepet szánt. A koalíciós összefogást kívánta szilárd bázisra helyezni, felismerve a demokratikus erők helyi összefogásának szükségességét és jelentőségét az új Magyarország megteremtésében. A demokratikus pártok és szakszervezetek december 2-án értekezletet tartottak Debrecenben és megállapodtak az ország felemekedésének és újjáépítésének legsürgősebb feladatai megvalósításában. Ennek biztosítására az értekezlet elhatározta az összes demokratikus pártoknak és szakszervezeteknek összefogását a Magyar Függetlenségi Frontban, a Magyar Front utódjában. December 3-án a debreceni városi színházban tartott ülésen ünnepélyes keretek között deklarálták a Magyar Függetlenségi Front megalakulását és nyilvánosságra hozták a programját is, amely a MKP november 30-án megjelent programjával volt azonos. Itt merült fel az Ideiglenes Kormány megalakításának gondolata is. Megalakult a választásokat lebonyolító Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottsága, amely 1944. dec. 16-án felhívást adott közre a debreceni Néplapban a nemzetgyűlés küldötteinek megválasztására, s ugyanakkor megjelöli a képviselők megválasztásának módjait is. „Felhívjuk a városok és községek önkormányzati testületeit, a nemzeti bizottságokat, a szakszervezeteket, az ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi szerveket, a kulturális és egyéb egyesületeket, hogy demokratikusan válaszszák meg küldötteiket az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe."

0 5 Felszabadulás 1944 szeptember 26 — 1945 április 4. Dokumentumok hazánk felszabadulásának és a magyar népi demokrácia megszületésének történetéből. Bp. 1955. G 75. (A továbbiakban „Felszabadulás".) „Felszabadulás" 181—182. 110