A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)
N. Dikán Nóra: A Szabolcs megyei nemzeti bizottság működése 1945 április végéig
Az előkészítő bizottság tagjai kijelölték a már felszabadított területeken azokat a városokat és nagyobb településeket, ahonnan képviselőket delegálhattak, valamint területekre szétbontva megállapították a beküldendő tagok számát; majd szervező körútra indultak, hogy lebonyolítsák a képviselőválasztásokat. A képviselők delegálása különböző formákban: népgyűléseken, személyes megkeresések útján, pártközi értekezleteken és a megalakított nemzeti bizottságok útján történt. Az idő rövidsége miatt a választás formái is különbözőek és rögtönzöttek voltak. Szabolcs megyében az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottsága küldötteinek a megérkezésekor, 1944. december 17-én hívták össze a nemzeti bizottság alakuló ülését. 7 Vásáry István az előkészítő bizottság elnöke, Debrecen polgármestere és Tariska István, a MKP kerületi párttitkára jelent meg Nyíregyházán, hogy közreműködjön a nemzeti bizottság megalakításában, és néhány szóval ismertesse az Ideiglenes Nemzetgyűlés célkitűzéseit és legfontosabb feladatait. A nemzeti bizottság létrehozása Erőss János főispánon keresztül történt, akit előzőleg tájékoztattak a nemzeti bizottság létrehozásának módjáról és a Szabolcs megyei képviselők számáról. A megnyitó beszédet tartó főispán tudomására hozta a megjelenteknek, hogy az előkészítő bizottság határozata értelmében Szabolcs megyének 5 képviselőt kell küldeni (kettőt Nyíregyháza város, hármat környéke képviseletében). Ismertette a megválasztandó nemzeti bizottság összetételét is: a Független Kisgazda és Földműves Polgári Párt, a Szociáldemokrata Párt, a szakszervezetek, a gazdaszövetség, a kereskedők és iparosok csoportja, valamint a pártonkívüli demokraták által delegált három-három küldöttből álló nemzeti bizottság választja meg az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe a küldötteket. A december 17-i gyűlésen részt vettek a megye közigazgatásának és politikai életének legszámottevőbb képviselői, összesen 14 személy. 8 A létszámból, a megjelentek foglalkozásából következtethetünk nemcsak arra, hogy a gyűlés rögtönzött keretek között ment végbe, hanem arra is, hogy a politikai élet megindulása még igen kezdeti szakaszában járt. A főispán a nemzeti bizottságban résztvevő pártok közül csak a Kisgazda ós Szociáldemokrata Pártot említi, valószínűleg ekkor még csak ezek működtek. A széles néprétegek résztvételét a választásokban a különböző érdekképviseleti szervekkel igyekeztek biztosítani úgy, hogy azok is nemzeti bizottsági tagságot kaptak. A Szabolcs megyei Nemzeti Bizottság első, december 19-i ülése volt hivatott az elnök és a képviselők megválasztására. Elnökké Erőss János főispánt, képviselőknek Pintér Andrást (MKP), Bácsik Józsefet és Máchel Sándort (Szocdem Párt), Bartha Lászlót (Parasztszövetség) és Erőss Jánost (Kisgazda Párt) választották meg. Az ideiglenes nemzetgyűlési választások nagy lendületet adtak az éppen meginduló politikai életnek. Közvetlenül a nemzetgyűlés előtt alakult meg 7 Hársfalvi Péter—Horváth Sándor., i. m. 103—104. 8 Jelen voltak: Turóczy Zoltán evangélikus püspök, Békefi Benő református lelkész, Rimaszombathy Géza ny. pénzügyi igazgató, Kelemen László kereskedő, dr. Elekffy Lajos kórházi igazgatófőorvos, Fazekas János polgármester, Pintér András rendőrkapitány, Egri Sándor, Jeles László, Máchel Sándor, Sajben András, Henzsel András, Szesztay András tiszti főügyész, Gyüre Károly jegyzőkönyv vezető a főispánon és a debreceni küldötteken kívül. Hársfalvi P. — Horváth 8., i. m. 103. 111
