A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)

Szántó Zsuzsa: Magyar internacionalisták a polgárháború befejező szakaszában Szovjet-Oroszországban

tak nekik, a magyar partizánok útján kapcsolatban álltak a partizáncsapatokkal. Körülbelül 30 hadifogoly szöktetését szervezték meg, hogy azok azután valamelyik partizáncsapathoz csatlakozhassanak. A hadifoglyok illegális szervezete az orosz kommunisták illegális szervezetének része volt.

12 1919. július 30-ra virradó éjszaka a 3. hegyi lövészezred és a 31. lövészezred katonái, akik megtagadták a frontra vezénylő parancsot, valamint a magyar hadifoglyok a bolsevik szervezet vezetésével fellázadtak. Kis Ferenc vasöntő, a géppuskás osztag parancsnoka egyik sorozatot a másik után adta le. Már látta, hogy veszítettek, de nem hátrált egy lépést sem. Fel akarta tartóztatni a büntető osztagot, tudatosan feláldozni magát, hogy elvtársainak lehetőséget nyújtson a menekülésre. A géppuska mellett érte utói a halál. A felkelés folyamán a harcban 20 magyar internacionalista esett el, a felkelés után 28-at végeztek ki, a táborban a felkelés utáni házkutatás alatt három magyart agyonlőttek, egy öngyilkos lett. A szervezet vezetői közül kivégezték Forgács Dezsőt, aki a háború előtt tagja volt a Magyarországi (Szociáldemokrata Pártnak, s aktív szerepet játszott a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban, Kolcsak uralma alatt fogházban volt, majd a táborba küldték. A krasznojarszki katonai városban Forgács Dezső az illegális szervezet megteremtésének egyik kezdeményezője volt;

13 Ludvig Kálmánt --az illegális ,,Jeniszej" с újság szerkesztőjét,

11 agitátort, a magyar munkások előtt jól ismert írót és újságírót; Dukesz Artúrt, az ismert magyar elméleti marxistát, aki a háború előtt Magyarországon a Galilei Kör titkára volt; Pável György magyar vasmunkást és Papp János bányászt szintén kivégezték. Az illegális pártbizottság tagjain kívül az illegális szervezet tagjai közül kivégezték: Gáspár Béla vasmunkást, dr. Molnár Alajos ügyvédet, Krasovszky Dezső színészt,

15 valamint Skoff Bélát. Továbbá kivégezték Zsedér Sándort, Saj Jenőt és Szekér Károlyt.

16 Ugyanezekben a napokban végezték ki a 3. hegyi és 31. lövészezred 500—600 orosz katonáját, akik részt vettek a felkelésben.

17 1919. májusában a Vörös Hadsereg győzelmes előrevonulásának és a Kolcsak-hadsereg vereségének hírére Irkutszkban erősödött a Kolcsak-ellenes mozgalom. Azok a magyar internacionalisták, akik 1918-ban részt vettek a Bajkál-front harcaiban és Irkutszkban tartózkodtak, bekapcsolódtak az illegális munkába, amelyet az Inokentjevszkaja vasútállomás közelében levő hadifogolytáborban és a szomszédságában működő „cseh fegyverraktár"-ban a kényszermunkára ítélt volt vörös partizánok egyesített Illegális Bizottsága vezetett. Az illegális szervezet állandó kapcsolatot tartott fenn az Inokentjevszkaja állomáson és a Glaszkovón működő illegális szervezetekkel. A magyar internacionalisták igen fontos feladatot láttak el — az információ szerzését. Sok kommunista, a Vörös Gárda volt szervezői, mint magyar hadifoglyok munkát vállaltak a USA követségén, a fehér hadsereg vezérkaránál, magasrangú tisztek mellett, a vasúton és más helyeken. Rendkívül értékes 12 U. ott, 103—104. old. 13 A. K., Tovariscsi vengerci: „Krasznojarszkij rabocsij". 1929. július 30. 14 Dornbusch Richard, Hogy fogadtuk a magyarországi proletárdiktatúra hírét Krasznojarszkban: Sarló és Kalapács, 1931. 3—4. sz. 79. old. 15 A. K., Tovariscsi vengerci: „Krasznojarszkij rabocsij" с újság, 1929. július 30. 1C Hadifogoly magyarok története. Második kötet. Szerkesztették Baja Benedek, dr. Lukinich Imre, Pilch Jenő, Zilahy Lajos. Athenaeum, Budapest. 423. old. 17 Farkas G., u. ott, 96. old. 10