A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 8-9. - 1965-1966 (Nyíregyháza, 1967)

Oroszlán Zoltán: Az első múzeológiai művecske régészeti irodalmunkban

tével és problémáival foglalkozó egyéb művek

2

. A múzeológia szemünk láttára változik tudománnyá s azzá üti a két világháború között megalakult s a Népszövetség keretében 1926-ban létesített Institut International de Cooperation Intelectuelle, mely Mouseion címmel folyóiratot is ad ki a legfontosabb problémák, a múzeumi élet területén feltörő vitás kérdések megbeszélésére. A második világháború után az Egyesült Nemzetek Szövetsége keretében alakult ICOM (International Council of Museums) vállalja át az előbbi intézmény feladatát kétnyelvű „Museum" című folyóiratával, mely ma már az egész világ elismert nemzetközi múzeológiai orgánuma. Vajon hogyan fejlődött ki nálunk a múzeológia tudománya? Sokáig egyetlen múzeuma van az országnak. Nagy ritkán csendül föl egyegy hang a műemlékek kallódásának megakadályozása, az előkerülő régészeti anyagnak szélesebb körű ismertetése érdekében. Az 1840-es évek derekán Érdy János már fölemeli szavát valamiféle archeológiai közlemény megindításáért. Amidőn az Archeaológiai Értesítő 1868-ban Rómer Flóris szerkesztésében, mint a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Bizottságának folyóirata megjelenik, rögtön megkezdődik az eleven érdeklődés múzeológiai problémák iránt, részben magánosok részéről, de főleg az ekkor sorra alakuló megyei és városi régészeti és történelmi társulatok részéről, amelyek régészeti anyagot gyűjtenek, hogyan kezeljék és őrizzék anyagukat, hogyan mutassák be kiállításokon. Ezeknek kapcsán születik meg véleményem szerint, az első korszerű útmutatás, valóságos múzeumi tanácsadó, mely az anyag raktározására, kezelésére, kiállítások rendezésére tanít, és nyilván a Magyar Nemzeti Múzeumban kifejlődött gyakorlat alapján íródott. Szerzője Hampel József, aki ekkor 22 éves és második éve állt a Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárának szolgálatában mint „szaksegéd". A kis füzet előbb az Archaeológiai Értesítő V. kötetében (régi folyam, 1871) jelent meg folytatásokban,

3 majd önállóan is a következő címmel: „A szabolcsmegyei múzeum. Bevezetés, egyszersmind rövid utasítás vidéki múzeumok berendezésére Hampel József által. 20 fametszettel. Pest, Aigner Lajos (a kiadó) 1871." A bevezető mondat nagyon pontosan meghatározza a múzeum anyagának összegyűjtésére alakult régészeti egylet célját. „A szabolcsmegyei régészeti egylet, mely 1868-ik évi december elején alakult, hivatásául tekinti, hogy szorosan a megye határain belül napfényre került régészeti érdekkel bíró tárgyak fönntartására törekedjék, azokat esetleg fölkutassa és a megye székhelyén a műrégészeti anyagot hazánk ezen része őstörténetének megírására összegyűjtse"

4

. A modern meghatározástól csak az választja el Hampel definícióját, hogy még nem tudatosodott ez időben a múzeum tudományos hivatásával egyenértékű népművelő, néptanító szerepe a múzeumoknak. 2 A múzeológiai irodalom igazában a XIX. század utolsó évtizedeiben indul meg Európaszerte és első felvirágzását a XX. század elején éri el. Ekkor már olyan folyóiratok indulnak meg, melyek elsődleges céluJ tűzik ki múzeológiai kérdések tárgyalását. Ilyen pl. a Museumskunde, a The Museums Journal. Nálunk a Múzeumi és Könyvtári Értesítő volt az egyetlen folyóirat, mely hasonló céllal alakult ós amelyben múzeumaink fejlődésére és problémáira nézve fontos adatokat kaphatunk a jelzett időre vonatkozólag. 3 A mű az Archaeológiai Értesítő (Régi folyam) V. kötetében folytatásokban jelent meg az 53-59, 77-86, 109-114, 147 - 150 lapokon. 4 U. ott, 53. 1.