A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 8-9. - 1965-1966 (Nyíregyháza, 1967)

Oroszlán Zoltán: Az első múzeológiai művecske régészeti irodalmunkban

AZ ELSŐ MÚZEOLÓGIAI MŰVECSKE RÉGÉSZETI IRODALMUNKBAN (Elnöki megnyitó a Magyar Régészeti, Művészettörténeti és Éremtani Társulat nyíregyházi vándorgyűlésén, 1965. év június hó 24-én) Azon tudományterületek mellett, melyeken Társulatunk tagjai Társulatunk nevéből következtethetőleg is működnek, van még egy tudományterület, mely egyaránt ismeretes minden tagunk előtt, mely szinte elválaszthatatlan tulajdonképpeni műhelyétől a múzeumtól, ez a múzeológia tudománya. A múzeológia, mely a múzeumok kifejlődésével, történetével és belső munkájával foglalkozik, aránylag fiatal és még korántsem kialakult tudomány; legfontosabb kérdései állandó viták tárgya, s mint már egyszer hangoztattam, fejlődése és ezzel együtt a múzeumok fejlődése nincs lezárva és egyelőre beláthatatlan, hová fog e kettőnek: a múzeumnak és múzeológiának fejlődése vezetni. A múzeológia, mint említettük, aránylag fiatal tudomány. Bár csíráival már az ókorban és a legsötétebb feudalizmus idején találkozunk, tulajdonképpen akkor kezd gyökeret verni, amikor a különféle tárgyak gyűjtésének szokása és így a gyűjtemények kialakításának módja mind jobban elterjed Európában. Eleinte formája inkább museografia, azaz a gyűjteményeknek leírása, de a XVIII. század első felében, 1727-ben Neickelius műveként megjelenik az első múzeológiai munka, mely tanácsokat ad a gyűjtésre, a gyűjtés eredményeinek, a gyűjteményeknek elhelyezésére és felállítására, vagyis művében a múzeológia tudományának első lélekzetvételét köszönthetjük.

1 A múzeumok jelentősége igazában csak a XIX. században alakul ki, amikor az uralkodói, főpapi, főúri gyűjtemények közgyűjteményekké, múzeumokká alakulnak s melléjük az öntudatos polgárság lakóhelye, városa, annak története iránti szeretete létrehozza a kisebb-nagyobb helytörténeti múzeumokat, s a múzeumok kialakításában részt kívánnak maguknak egyéb tudományok, mint a néprajz, a természettudományok és az ipari fellendülés következményeképpen a különböző iparágak is. Mindezek bizonyos újfajta, tanácsadó, irányító irodalmat követeltek gyűjtő, feldolgozó munkájuk és annak eredményeit bemutató kiállításaik érdekében, s ha kezdetben megelégszenek a múzeumok anyagának képekben, metszetekben való bemutatásával, később mindjobban felmerül az induló új tudomány legfontosabb kérdései megbeszélésének szükségessége, a felettük való vita és így indulnak meg a múzeumi kiadványok mellett, a múzeológiai folyóiratok, mint a The Museums Journal, a Museumskunde és a múzeumok kialakulásával, történeC. F. Neickelius műve 1727-ben jelent meg „Museographie oder Anleitung. . . " címmel. Művét tartják általában a múzeológiai irodalom első fontos munkájának. (L. Oroszlán Zoltán, „Általános múzeológia" című egyetemi jegyzetét a Budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetemen.) 7