A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 8-9. - 1965-1966 (Nyíregyháza, 1967)

Kovács Sándor: Jegyzetek a Béla-várhegyi leletekről

A vércsatornák a penge élétől (Aa és Be) 16,5 mm-re kezdődnek. A vércsatornák szélessége (ab és be) 9 mm. A penge vastagsága a vércsatornák gerinceinél (aá, bb és cc) 4,5 mm, míg a vércsatornák medrében (de) 3 mm. A pengedarab С oldala teljesen oxidált, ellenben a D oldalon csak a hajlított és az azt megelőző részt rongálta meg erősen, míg a többi részén az oxidáció csak foltokban található. Az oxidáció által meg nem rongált részeken egy 0,15 — 0,20 mm vastagságú barnásvöröses zománcszerűség borítja a pengét. A Béla-vár hegyi leietek másik érdekes darabja a pajzsdudor (3. kép 1), mely szintén a nagybányai Tartományi Múzeum tulajdonát képezi. 5. kép. A pajzsdudor szerkezeti rajza. A pajzsdudor esetében, a Vendé A. által közölt illusztráció ós az eredeti között semmiféle eltérés sem tapasztalható, amint ez a mellékelt fényképről és rajzról is megállapítható (3. kép 1, 4-7. kép). A Béla-várhegyi pajzsdudor alakját és méreteit illetően, hasonlít a herpályihoz, azzal a különbséggel, hogy a bélavárhegyi teljesen vasból készült és egy gyűrűsköteg kivételével nélkülöz minden ornamentációt. A pajzsdudor három részből áll: a) a dudor alsó karimája (AC), b) a dudor lapja (BE) és c) a dudor csúcsa (DF) (5. kép). 29 . • •