A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 6-7. - 1963-1964 (Nyíregyháza, 1965)
Jósa András: Bronzkori halmazleletek (Kemenczei Tibor értékelésével)
üstöt a B L csoportba sorolta, s a HB\ periódusra keltezte. 42 A kardot Müller -Karpe határozta meg. A Königsdorf típusba osztotta be, HBi korszakban állapította meg korát. 43 Kemecse, Vitéz Lajos birtoka (Szabolcs-Szatmár т., kemecsei j.)M A nyugati típusú tokos balták (XXIX. t. 63—67) keltezik a leletet. Mellettük a Reinecke BD periódusban feltűnt tárgytípusok vannak túlsúlyban (nyélnyújtványos és gombos végű sarlók, ívelt oldalú lándzsahegyek, félholdas kávájú tokos balták, erdélyi típusú tokosbalták). Ennek alapján a nyugati típusú tokosbalták kelet-magyarországi feltűnésének idejére a HA korszak első felére keltezhetjük a leletet. Kemeőse, Orvosdűlő. Ebben a leletben a nyélnyújtványos sarló (XXXI. t. 2) az ópályi depothorizont jellemző karpereceivel van együtt (XXXI. t. 4—8). így a leletet a Reinecke BD korszaknak megfelelő időre keltezhetjük. Kemecse, Fráter Miklós birtoka. 45 A lelet keltezésére legfontosabb tárgyak a díszített öv (XXXII. t. 26) és a több tagú, nagy csüngő (XXXII. t. 20). Az előbbinek párhuzamait a Kárpát-medence keleti feléből, a pécskai és az Uioara de Sus-i raktárleletekből ismerjük. 46 Mindkettő a HA első felébe tartozik. Az öv díszítés nélküli változata a nagybákai leletben fordul elő (XXXIII. t. 81). Az övek megjelenése a Kárpát-medence keleti felében a halomsíros kultúra előrenyomulásával függhet össze. Ausztriából már a Reinecke BB periódusból ismerünk halomsíros öveket. 47 A Dunántúlon, Bóna István megállapítása szerint, a csabrendeki halomsíros öv tartozik ebbe a korszakba. 48 A Dunától keletre a tápéi temetőből került elő a halomsíros kultúrához köthető, Reinecke ВС korú öv. 49 Ezt a halomsíros övtípust vehette át a FelsőTisza-vidéki—erdélyi fémművességi kör. A nagybákai díszítetlen példány (XXXIII. t. 8), majd a kemecsei darab jelenti az átmenetet a HA korú övekhez. A kemecsei lelet többszörös nagy csüngőjének pontos párhuzamait az erdélyi micskepusztai 50 és Guruslau-i leletben találjuk meg. 51 Mindkettő az ópályi depot-horizonttal párhuzamosítható. Az ópályi típusú leleteknek felelnek meg a kemecsei depot lemezkorongja (XXXII. t. 23) és karperecei (XXXII. t. 1—5) is. A gombos végű és markolatnyújtványos sarlók nagyobb száma, valamint a romboid átmetszetű karperec (XXXII. t. 6) valamivel fiatalabb korra mutat. így a kemecsei depot az ópályi és felsőújvári leletek földbekerülése közti időre keltezhető, azaz a Reinecke BD—HA periódusok átmeneti korára. ^Merhardt, G.: Festschrift RGMZ II (1952) 12. rí Müller-Karpe, H., Die Vollgriffsch werter der Urnen felderzeit aus Bayern. (München 1901) 110., XL. t. B. il Jósa A., A kemecsei bronzleletről: Arch. Ért. 10 (1890) 140—148.; Ham/pel J., A bronzkor . . . CCXXII, CCXX1X—CCXXXIV. t, i5 Jósa A., Szabolcsvármegyei bronzleletekről: Arch. Ért. 13 (1893) 100—107.; Hampel J., A bronzkor . . . CV, CVI. t. 46 Hülste, F., Hortfunde .... XLIV. t. 1—0. 47 Willvonseder, K., Die mittlere Bronzezeit in Österreich. (Wien 1937) 130—138, 48 Bóna I.: Arch. Ért. 80 (1959) 50.; Darnay К.: Arch. Közi. 22 (1899) X. t. i9 Trógmayer О.: Acta Arch. Hung. 15 (1963) 102. 50 Roslca M., Erdély Régészeti Repertóriuma (Kolozsvár 1942) 181., 219. kép. 51 Мода, M.: Dacia 11/12 (1945—47) 261., 3. kép. 34
