A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 6-7. - 1963-1964 (Nyíregyháza, 1965)

Jósa András: Bronzkori halmazleletek (Kemenczei Tibor értékelésével)

Balsa (Szabolcs-Szatmár т., nyíregyházi j.). A lelet legtöbb tárgya, a későbronzkorban és a korai vaskor első felében általánosan elterjedt a Kárpát-medencében. A későbronzkor elején (Reinecke BB2) már megjelentek a gombos végű sarlók (IV. t. 8—13, V. t.) 10 a Reinecke BD korszaktól terjedtek el a markolatnyújtványos sarlók (IV. t. 1—7, VI. t., VII. t. 61—66), ívelt oldalú lándzsahegyek (VIII. t. 80—84), félholdas kávájú tokosbalták (VIII. t. 86, 91—93, 96—97), peschiera típusú tőrök ( VII. t. 74—76), Sprockhoff Il/a típusú kard (VII. t. 72), Riegsee karperec (IX. t. 110), terra mare típusú szárnyas balta (VIII. t. 95). Alkalmatlan a pontosabb kormeghatározásra a vízszintesen bordázott karperec (IX. t. 112) és a bordázott fejű tű is (IX. t.124). Az előbbi a középső bronzkortól egészen a korai vaskorig használt közép-európai típus, 11 míg az utóbbi a fiatalabb halom­síros kultúra és a korai urnamezős kultúra lelettárgya volt. 12 Észak- és Északkelet-Magyarországon jelent meg a későbronzkorban a kerek átmetszetű, vonalakkal díszített karperectípus, lehetséges, hogy a halomsíros kultúra hasonló karperecformájának hatására. Használata tart a HA periódus folyamán is (IX. t. 106). 13 Az erdélyi típusú tokosbalta (VIII. t. 88) az ópályi depot-horizonttal terjedt el Északkelet-Magyarországon, de, különösen Erdélyben, még a HB periódusban is előfordul. 14 A balsai lelet korát, ha tekintetbe vesszük a lelet összetételét, számos idősebb jellegű tárgyát is, a fiatalabb, tokosbalták határozzák meg a HA peródus első felére (VIII. t. 85, 90, 98). Ebben a korszakban váltak általános­sá a Kárpát-medence keleti felében a romboid keresztmetszetű, díszítetlen karperecek (VIII. t. 99—102, IX. t. 103—104) és tokos vésők is (VII. t. 78—79)M Berkesz-Csonkásdűlő (Szabolcs-Szatmár т., kemeCsei j.) A későbronzkor végén és a korai vaskor elején általánosan elterjedt tárgyakat (gombos végű és markolatnyújtványos sarlók: XI. t. 21—31, fél­holdas kávájú tokos balták: XII. t. 35—41, lándzsák: XIII. t. 46—47, nyél­nyújtványos kardok: XIV. t. 62, 67—68, középső szárnyállású balták: XII. t. 43—45, kerek átmetszetű karperecek: XIII. t. 50—51, 56—59) tartalmazó lelet korát a HA periódustól elterjedt fűrészlemezek 16 (X. t. 1—13, XI. t. 14—20) és díszítetlen romboid keresztmetszetű karperecek (XIII. t. 52—53, 55) adják meg számunkra. Ez, tekintetbevóve a lelet nagyszámú régebbi jellegű formáját, a HA periódus eleje lehet. A Berkesz-csonkásdülői lelet legjellegzetesebb Felső-Tisza-vidéki eredetű tárgyai a B 3 típusú nyakkorongos csákány (XII. t. 42), a korongos csákány tokját záró gomb (XIII. t. 48), ós a kerek átmetszetű huzalból készült, közepén ívelt gombbal záródó kézvédő spirális (XIV. t. 63, XV. t. 69). Ezek végső 10 Bona I.: Acta Arch. Hung. 9 (1958) 238. 11 Foltiny, S.: Zur Chronologic . . 30.; Eihovsky, J.: Sbornik Archeologicke 3 (1963) 98., 3. kép A. 23. 12 Torbrügge, W '.: BRGK 40 (1959) 45.; Eihovsky, J.: Sbornik Archeologicke 3 (1963) 110., 15. kép CH 2. ls Kemenczei Т.: HOME 4 (1962—63) 38. u Mozsolics A.: Acta Arch. Hung. 13 (1960) 121. 15 Foltiny, S., Zur Chronologie . . . 103. 16 Bernjakoviö, К.: SA 8 (1960) 333.

Next

/
Oldalképek
Tartalom