A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 6-7. - 1963-1964 (Nyíregyháza, 1965)

Erdész Sándor: A „sárga kígyó” ballada Nyírbátorból

között nincs éles határvonal, sok az átmenet, így szétválasztásuk meg sem kísérelhető. Hazánkban elsőnek Ortutay Gyula foglalkozott a „sárga kígyó" balladával. Megállapítja, hogy: ,,A szerelmes hűségéről való meggyőződésének ez a próbája, a szerelmes elszántságának ez a megnyilatkozása nemcsak az európai, de még az afrikai epikumanyagban is megtalálható.'

4 Dános Erzsébet a kígyó kinccsé változásának motívumát — Ortutay nyomán — délszláv hatásnak tartja, megemlítve, hogy: ,,Nálunk ez a mozzanat a legtöbb változatban már elkopott, de azért itt is, ott is megtalálható."

5 Tudomásunk szerint ez ideig a ,,sárga kígyó" balladatípus 21 magyar változatát publikálták.

6 Kálmány Lajos Meződombegyházán gyűjtött balladája

7 tartalmilag teljesen megegyezik Pataki Géza balladájával. Közel álló változatoknak tartjuk még Bartók Béla Csíkrákoson,

8 Szegő Julia Lészpeden (moldvai csángó),

9 valamint Kálmány Lajos Morotva (Erdély)

10 és Száján (Erdély) községekben gyűjtött balladáját. E balladák közös vonása az, hogy mindegyikben megtaláljuk a kígyó kinccsé változásának motívumát. Itt most csupán utalunk arra a tényre, hogy az említett hat rokon balladaváltozat — beleértve a nyírbátorit is — Erdély, illetőleg Erdéllyel közvetlen szomszédos területről került elő. * 4 Ortutay Gyula, Székely népballadák. Bp., é.n. 300. 5 Dános Erzsébet, A magyar népballada. Budapest, 1938. 132. 6 Aljöld: Kálmány Lajos népköltési hagyatéka II. (Szerk. Ortutay Gyula) Alföldi népballadák. Bp., 1954. 64—66.; 2. Bogdánfalva: Ethnographia XLII (1931). 140.; 3. Csanádapáca: Kálmány Lajos, Koszorúk az Alföld vad virágaiból II. Arad, 1878. 62—63.; Ethnologische Mitteilungen aus Ungarn I (1887). 38.; 4. Csíkrákos: Ethnographia XIX (1908). 50-51.; Bartók Béla, A magyar népdal. Bp., 1924. 45.; Robert Graggert, Ungarische Balladen. Berlin und Leipzig, 1926. 13—14.; Ortutay Gyula, Székely népballadák. Bp., é.n. 207—211.; Kodály Zoltán — Vargyas Lajos, A magyar népzene. Bp., 1952. 228.; 5. Gajdár (Moldva): Moldvai csángó népdalok és népballadák. Szerk. Faragó — Jagamas. Bp., é.n. 89—91.; 6. Ghimes: Ethnographia XIII (1907). 112.; 7. Gaiceana-Unguri: Domokos Pál Péter, A moldvai magyarság. Bp., (1941). 255—256.; 8. Lapujto: Magyar Nyelvőr XI (1882). 239—240.; 9. Lészped: Faragó — Jagarnas i. m. 91—92.; 10. Lészped: Faragó —Jagamas i. m. 87—89.; 11. Lészped: Domokos Pál Péter i. m. 256.; 12. Mezőbánd: Ethnologische i. m. 36.; 13. Meződombegyháza: Kálmány Lajos népköltészeti hagyatéka i. m. 60—63.; Ethnologische i. m. 34—35.; 14. Morotva: Kálmány Lajos, Szeged népe II. Arad, 1882. 12—13.; /Ethnologische i. m. 38—39.; 15. Péc.ska: Koszorúk az Alföld vad virágaiból I. Arad, 1877. 21—23.; 16. Száján: Kálmány Lajos, Szeged népe II. Aradon, 1882. 13—14.; Ethnologische i. m. 38.; 17. Szárhegy: Bartók Béla — Kodály Zoltán, Erdélyi magyar népdalok. Bp., 1921. 134.; Kodály Zoltán — Vargyas Lajos, A magyar népzene. Bp., 1952. 102.; 18. Székelyföld: Ethnologische i. m. 37.; 19. Székely-keresztúr: Erdélyi Múzeum V (1888). 501—502.; 20. Szeketura (Moldva): Domokos Pál Péter i. m. 254.; Domokos Pál Péter, Mert akkor az idő napkeletre fordul. Cluj-Kolozsvár, 1940.8.; 21. Gyűjtési helye ismeretlen: Arany László ós Gyulai Pál, Elegyes gyűjtések Magyarország és Erdély különböző részeiből. (Magyar Népköltési Gyűjtemény I.) Pest, 1872. 189—-190.; Ötödfélszáz énekek. Pálóczi Horváth Ádám dalgyűjteménye az 1813. évből. Bp., 1953. 389.; Ethnologische i. m. 37—38. 7 Kálmány Lajos népköltési hagyatéka i. m. 60—63. в Ethnographia XVIII (1907). 112. 9 Faragó — Jagamas i. m. 87—89. 10 Kálmány Lajos, Szeged népe II. Arad, 1882. 12—13., 13—14. 118