A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 4-5. - 1961 (Nyíregyháza, 1964)

Gombás András: Bűn és bűnhődés a régi Szentmihályon

4. „Ao. 1770. die 5. Maji Michael Gorsás ob horrendam blasphemiam publica poenitentia peracta et absolutus est". (1770. május 5-én Gorsás Mihály borzasztó káromkodásért nyilvános bűnbánatot tartott és feloldoztatott.). Nagyon csúnya szájú ember lehetett. Lépten-nyomon ott találjuk a vezeklők között. 1770. május 17-én újra soron van hasonló vétekkel. A neve után ez a megjegyzés van: ,,idem qui supra" (ugyanaz, ki fentebb.) Az 1774. év ápr. 21-én újra olvashatjuk: ,,Gorzás Mihály már most káromkodásért negyedikszer peniteált 's absolváltatott. Azt fogadta, hogy soha életében részegítő italt nem iszik".

65 Az 1778. év december 25-én már ötödször tart penitenciát ugyancsak káromkodásért s ugyancsak fogadja, hogy sohasem iszik részegítő italt. Évtizedeken át káromkodik, vezekel és fogadja, hogy nem iszik, de nem tudja megtartani egyiket sem. Ugyanilyen mosdatlan a szája ezekben az időkben az öreg Losontzi György szolgájának, zempléni Szabó Istvánnak, aki hasonló Gorzás Mihályhoz mind a vétkezésben, mind a fogadalmakban, mind a javíthatatlanságban. 5. ,,die 17. Dec. 1772. Kakótz István helységben' kondás kőteremtette mondásáért hat napi penitencia tartás után az Istent és a gyülekezetet közönséges helyen a templomban megkövette".

66 6. ,,die 5. Febr. 1773. ökör csordás Kovács Péter teremtette mondásáért követett Eklésiát."

67 7. „die 11. Jan. 1773. Berzékre való Szálka István helységbeli gulyás bojtár 18 esztendőben járó káromkodásért penitenciát tartott."

08 A káromkodást mind az egyházi, mind a világi hatóságok erősen üldözték. Rendkívül sok esetben szabtak ki börtönt és testi fenyítéket, mégis csak lassan javult a helyzet ezen a téren. A világi hatóságok, illetve a tanács különösen erősen küzdött a káromkodás ellen Kis József 1839—1842 közötti bírósága alatt. Rendkívüli egyéniség volt, aki erősen fegyelmezett részrehajlás nélkül. Róla mint ,,Köntös Mihály"-ról emlékezik meg Vas Gereben a „Nemzet napszámosai" című regény ében.

68a HATÓSÁGSÉRTÉS Az elöljárók, tisztségviselők és nemesek tekintélyét erősen védték. Ezek megsértéséért ha fenyíteni kellett, sohasem voltak szűkmarkúak a község vezetői. Íme: „P. Nagy Jósef Törvény eleibe állíttatott Tóth M. Jánosné azon keserves panaszára, hogy a múlt hétenn P. Nagy Jósef kutyája egy eladó leányáról egy új kék rokolyát lehasogatott, melyért midőnn ő Nagy Jósefet Törvénybe idéztette volna, vélle szenvedett kára iránt barátságot egyezésre menni nem tudhatván, a Helység házánál Nemes személy lettére huntzfutnak, őgyelgőnek kiabálta mely illetlen maga viselete iránt P. Nagy Jósef a midőn kérdőre vonattatott volna, fel hangonn a Tanátsnak némely tagjait nem csak meg támadni, de fő Bíránkat is ezen szavakkal kelmed 65 Ref. egyh. prot. 1772. 227. 1. 66 Ref. Egyh. protoc. 1737—1790. év. 67 Ugyanott. 68 Ugyanott. 68

/

a „Vasárnapi Újság" 1857. aug. 30-i száma. 98