A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 4-5. - 1961 (Nyíregyháza, 1964)
Huszár Lajos: A nyíribronyi éremlelet
Német Lovagrend 579. Paul v. Russdorf (1422—1441) schilling 1 db A lelettel kapcsolatos problémák közül első az elrejtés idejének a megállapítása. Űjkori leleteknél ez rendszerint nem jelent nagyobb nehézséget, mert a legfiatalabb évszámot viselő érmek könnyen útba igazítanak ezen a téren. Ennél a leletnél azonban a keltezést illetőleg felmerül egy különös probléma. Ugyanis, ha a lelet egész anyagát nézzük, akkor azt találjuk, hogy egyetlen példány kivételével a többi érmek közül a legfiatalabb példányok a XVII. század húszas éveinek elejéről származnak. Így a magyar pénzek sorában az említett kivételtől eltekintve, II. Ferdinánd 1623-i veretű К— В és P—P jegyű denárai viselik az utolsó évszámot, hasonlóképpen az erdélyi pénzek között Bethlen Gábor В—Z jegyű 1623-i dénárja az utolsó veret, a lengyel pénzek tömegében pedig III. Zsigmond 1622-i dutkája a legfiatalabb érem és végül a cseh—morva veretek sorozatában a morva Rendi Direktorium 1620. — évi tizenkettese mutatja az utolsó évszámot. Mindezek az adatok együttesen 1623 végére, vagy 1624 elejére utalnak a lelet elrejtési idejét illetőleg. Csodálatos módon azonban egyetlen példányban szerepel a leletben egy 1623 utáni veret is éspedig II. Ferdinánd 1631. évi veretű körmöci dénárja. Ennek előfordulásával kapcsolatban két feltevés lehetséges. Egyik az, hogy az érem utóbb keveredett valami módon a lelet anyagához, a másik pedig, hogy ez a dénár valami hibás verés lehet 1621 helyett, annál is inkább, mert az évszám 3-as számjegye nem egészen tiszta vésetet mutat. Bármiként álljon is ez a kérdés, a lelet anyaga feltétlenül 1623-ig gyűlt össze és így a lelet az 1623 körüli, illetve ezt megelőző évek pénzforgalmára nézve nyújt bőséges anyagot. A lelet elrejtésének magyarázatára semmi olyan eseményt nem tudunk említeni, ami az elrejtés szükségességét igazolná. A község területe egész Szabolcs megyével együtt ebben az időben, vagyis 1623 körül az erdélyi fejedelemséghez tartozott. Ugyanis még 1619-ben, amikor ez év augusztusában Bethlen Gábor első hadjáratára indult, a megye hozzá csatlakozott és az 1621 december végén kötött nikolsburgi béke biztosította ezt a területet is a részére, amelyet a fejedelem egészen 1619-ben bekövetkezett haláláig zavartalanul birtokolt. Tudomásunk szerint Bethlennek a második és a harmadik hadjárata a megyében nem idézett elő nagyobb mozgalmat, így tehát a lelet elrejtését hadi eseményekkel nem lehet összekapcsolni. 2 Más lenne az eset, ha az 1631-i dénárt vennénk időhatározóul, mert ebben az időben már teljes kibontakozásában volt a Császár Péter irányítása alatt kitört parasztlázadás és ennek egyik fő színteréül éppen Szabolcs megye tekinthető, de az említett okok következtében ezt az egyedülálló dénárt nem lehet időhatározó adatnak tekinteni és ennek alapján a lelet elrejtését 163l-re feltételezni. A lelet összetételét nézve azt találjuk, hogy pénzverető hatóságok szerint előfordulnak benne nagyobb tömegben magyar, erdélyi, lengyel és cseh veretű pénzek kisebb számban, elvétve pedig különböző német biro2 Borovszky Samu. Magyarország vármegyéi és városai. Szabolcs vármegye. 434 ff. 60
