A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 4-5. - 1961 (Nyíregyháza, 1964)

Huszár Lajos: A nyíribronyi éremlelet

dalmi aprópénzek. A pénzfajokat illetőleg a magyar dénár és obulus az erdélyi dutka, garas és dénár, a lengyel félgaras, dutka, garas, majd hatgarasos és solidus, a cseh weisspfennig és végül a különböző német garasszerű aprópénz adja a lelet összetételét. Nagy általánosságban lehet mondani, hogy a lelet zöme a különböző dutka, garas és denárveret, illetve ezekkel többé-kevésbé egyező hasonló értékű egyéb aprópénz. Tehát tipikus aprópénz tömeggel állunk szemben, melyek között egyetlen aranypénz és tallér, illetve súlyosabb ezüstérem nem fordul elő. A legfeltűnőbb, hogy nem szerepel benne a lengyel poltura sem, noha ez az aprópénz már 1614 óta ki verésre került Lengyelországban és idővel tömegesen ellepte Észak-Magyarország és Erdély területét. A poltura hiánya is azt igazolja, hogy a lelet anyaga a húszas évek legelején gyűlhetett össze. Egyetlen lelet anyagából — bármilyen nagyszámú példányból álljon is az — általános érvényű pénztörténeti következtetéseket levonni nem lehet. Azonban, valamint egy csepp vízben is, visszatükröződik a tenger, úgy egyetlen lelet anyaga is jól rávilágíthat az egykorú pénzforgalom általános képére. Ez a lelet is azt bizonyítja, amit egyébként eddig is tudtunk, hogy az erdélyi fejedelemség területén a XVI. század második felében, sőt Bethlen Gábor fejedelemségének első éveiben is még az aprópénz forgalmat elsősorban a magyar dénárok és a lengyel aprópénzek bonyolították le. Láthatjuk, hogy a leletben szereplő pénzfajok között az erdélyi veretű aprópénzek viszonylag milyen kis mennyiséget jelentenek a magyar és lengyel véretekhez képest. A magyar pénzek forgalmával kapcsolatban az a megfigyelés tehető, hogy a magyar dénárok forgalma 1614-től kezdve feltűnő módon visszaesett. Míg 1614-ig minden évjáratból jelentős mennyiség szerepel a leletben, addig ettől az évtől kezdve feltűnő csökkenés észlelhető. így például még 1612-ből 467 darab, 1613-ból pedig 47 darab fordul elő, viszont 1614től kezdve minden évjárat csak néhány példánnyal van képviselve. Érdekes véletlenként éppen 1614-től kezdve találunk változást a magyar dénár éremképén, mert az addig koronázatlan címer fölé ezután korona kerül az éremképen és ez a változás összeesik Bethlen Gábor fejedelem trónra jutásával is (1613), azonban egyik ok sem adja a magyar dénárok csökkenésének közvetlen magyarázatát, ezt valami más okban kell keresni. Lehetséges, hogy erre a jelenségre nézve bizonyos fokig magyarázatul szerepelhetnek az 1618. évi pozsonyi országgyűlés iratai, melyekben a rendek panaszolják, hogy a magyar pénz bent az országban eltűnik, viszont a lengyel garasok és dutkák, valamint a silány német garasok tömegesen áramlanak be és noha ezeknek itt nincs forgalmuk, mégis elfogadják őket.

3 Hasonló panaszt látunk az 1622-i májusi pozsonyi országgyűlés tárgyalásában is, ahol a panasz oka az, hogy a német garaspénz egyre jobban terjed, a magyar aprópénz pedig igen megritkul.

4 Űgylátszik, hogy leletünk összetétele, ezeknek a panaszoknak, mintegy eleven illusztrációja és e források alapján érthető meg a magyar dénárok ritkulása a leletben az 1614. évtől kezdve. 3 F. A. Schmidt, Chronologisch-systematische Sammlung der Berggesetze d. öst. Monarchie. 2. Abt. IV. 326—327. 4 Szilágyi Sándor, Magyar nemzet története VII. 343. 61