A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 4-5. - 1961 (Nyíregyháza, 1964)

Nyárády Mihály: Az ajaki népviselet

öltöztettek mellett az idegenes (még idegenes) ráncos ujjasba öltözöttek. Most a ráncos ujjasok mellett ott állhatnak (és állnak) az újabb ruhakreációk viselői. A ma még élő nagylányos ráncos ujjas nevű viseletet minden valószínűség szerint követi valamiféle aj akis nagylányos viselet. Talán egybe szabott viselet, esetleg kétosztatú is. Akár ajaki varrónők munkájaképpen, akár bolti áruként. Akár együtt a kettő. Az eddigiek után egyébként is bizonyosnak mondható, hogy a ráncos ujjassal Ajakon még el nem múlik a népviselet. Garantálja azt nekünk az, hogy a lányok még megbeszélik a ruhák formáit, és eközben még nem feledkeznek meg a ruháknak a hónapok vasárnapjaihoz, a vallások ünnepeihez vagy éppen egy-egy család gyászához való igazodásáról. A férfiak népviseletének a jövője már bizonytalan. De azzal sem kell végképpen leszámolnunk. Ha talán másért nem is, az ajaki nők hatására még az is csak újjá születhet. Végtére megjegyzem itt még azt, hogy a népviseletek — szerintem — nem egyszerű másolatai a városi (régebben úri és polgári) viseleteknek. Az ajakiak legnagyobbra tartott viselete, — a ráncos ujjas — például ugyancsak nem egyszerű átvétel. A tanulmányban többször is említett Rózenfeld Róza ajaki varrónő a viselet ujjasát egyrészt a dohányos (dohánykertész) asszonyok által Ajakra bevitt és Szabolcs megyében a XIX. század végén általában is divatossá vált szabad elejű ruha ujjasa elejének a teljes „átzájmlizásával" és „pászossá" tételével, másrészt az ajakis mollruha szalagok és bársony pántok rátételével alakították ki. A ráncos ujjas szoknyáját viszont az ajakis lakatos ruha aljának a felszalagozásával és bársonypántozásával tette a viselet különleges darabjává. A ruhához alkalmazott mizli nevű gallér — mint tudjuk is — már két régebbi viseletnek, — moll ruhának és a lakatos ruhának is — járuléka volt (34. és 35. kép, XXXIII. tábla 1 és 2). Az ajakiak Rákóczi nevével jelzett férfiviseletének a zsinórzata a viselet fénykorában is teljesen más volt, mint akár az úri, akár a polgári „magyaros" viseletek zsinórzata. Részint hosszabb, részint laposabb, részint tagoltabb volt ezeknél.

22 Nyárády Mihály AJAKI TÁJSZÓTÁR Ajakis ruha: az ajaki lakosok többsége által befogadott, — magáénak elismert — ruhaféleség. Alsó: voltaképpen alsószoknya. Ajakon elsősorban az a rendeltetése, hogy a felsőszoknyát „kitartsa" és így az alsószoknya tulajdonosát „vastagítsa". Barna: a fehér színen kívüli színek együttes neve. Belfert ruha: fekete színű, béléses, régi szövet férfiruhaféleség. Bodra: egyes ruhafélék bodros része. Például a féketőé. Bokra: egyes ruhafélék pántlikájának a csokorba kötött része. Bugavirág: napraforgó virág. Cakk: a gyolcs rékli széles csipkéből készített aljazása és szegése. Lásd még a mizli 2-t, és a farkasfogat. 188