A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 4-5. - 1961 (Nyíregyháza, 1964)

Nyárády Mihály: Az ajaki népviselet

Gyári kötött mellény. Pamut. Barna és kék színű. Kockás is. Kivágott nyakú. Rövid ujjú. Ujjas, mellény, nadrág. Szövet, barna, fekete. Legtöbbször mintás. Az ujjas zakó. A mellény kivágott. A nadrág rövid vagy hosszú (pantalló). Hózentráger. Ezek közt svájci típus is. Szvetter. Barna. Közismert forma. Mackó. Szövet. Színe kék vagy barna. Akad köztük cipzáras is. És viselik annak a felső részét magát is. Sapka. Szövet. Kevésbé feltűnő színben. Szemellenzős. Van emellett svájci sapka is. (Kerek sapka.) Üttörő sapka. Általánosan ismert színben és formában. ad) A ruhadarabok, ruhadíszek és ezek használata fiatal férfikorban. Az ujjas-mellény-nadrágról és a kalapról lesz itt csak mondanivalóm. (Egyebekben utalok az előző korosztálynál mondottakra.) Ujjas, mellény, nadrág. A ruha színe az ünneplőknél általában kék. A nadrág hosszú (pantalló). Az ajakis zsinóros ruha nadrágját újabban bricsesz formára csináltatják. Kalap. Ma már jobbadán alacsonyabb formát használnak. A színes kalapokat is kezdik viselni. III. AZ AJAKI VISELET TÖRTÉNETE Az elmondottak után megkísérelhetem már a község viselettörténetének az írását is. Nehéz munkának ígérkezik. De nem reménytelennek. És nem hamisnak. A tanulmány kezdetén két részre vágtam a község viseletét. (Akárcsak egy napsütötte pirosfoltos, kerek almát!) Felosztottam egy női és egy férfi viseleti részre. (Itt sem sántít az almáról vett hasonlat: a viseletek közül az egyik — a női — színesebb, szebb volt.) A női és férfi viseleti részek ruhadarabjai, díszei és használati módjai persze sokban különböztek és különböznek. így a történetükről sem lehet azt mondani, hogy — akár nagyjából is — egyeznének. Eszerint külön kell a két viselettörténetet megírnom. Az előadás folyamatossága végett különben is ketté kellene szakítanom. Az írást persze a fontosabbik résznél — a női viseletnél — kezdem. 1. AZ AJAKI NÖI VISELET KORÁBBI IDÖKBELI TÖRTÉNETE A) Az ajakis (ajaki nők által befogadott) női viselet története. Az ajaki női viseletre vonatkozó legkorábbi adataim az 1848—1849-es évekből valók. Az egyik adatom szerint akkoriban a lányok nyáron át keszkenő nélkül jártak. Az öregek ekkor tréfásan mondták is nekik: „Laput a jányok fejére, nem keszkenőt!" (A lapu a bojtorján nevű gaz levelének a neve.) A másik adatom szerint a lányok a mondott években még bocskorban jártak. Következő adataim az 1870-es, 1880-as évekből valók. Ezek szerint :21 Nyíregyházi Múzeum Évkönyve IV—V. 177