A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 4-5. - 1961 (Nyíregyháza, 1964)

Nyárády Mihály: Az ajaki népviselet

lérba foglalják. (Ez két ujjnyi széles.) A gallér két végéhez madzagot varrnak. Az ingalj derékrésze hosszú. Nyílása („slicce") körülbelül 20 cm. Alján felszegett. Az ingaljból egyet vesznek fel. Ingváll. Anyaga gyolcs. Általános szabásmódja van. Egy 80 cm széles és 150 cm hosszú gyolcsdarabból készítik. Ezt összehajtják. A hajtás egyik sarkát kicsípik. Az előrésznek szánt részen berepesztik. A lányok közti termetbeli különbség nem számít náluk. A nyakrész ráncolásával mindent eligazítanak. A kisebb termetű lány ingvállánál több ráncot csinálnak. A nagyobbénál kevesebbet. Az ingvállat „félujjal" (rövid ujjal) készítik. Rá azonban vállfoltot is varrnak. A szegényebbek minden dísz nélkül készíttetik az ingvállukat. Egyikmásik jobb módú is készíttet azonban ilyet. Ezt akkor adják rá, ha meghal. (Régebben a pócsi búcsúra is ilyen ingvállban mentek.) Egyébként a módosabb lányok ma azt az ingvállat látják „nyalkának", amelyik nagyon díszes. Díszítéshez „cakkos" (csipkés) díszpántot és színes gombokat használnak. Ezt az ingváll ujjainak és bevágásának a végére varrják. Az utóbbi díszítést „púppántnak" nevezik. (Neve már előfordult a lánygyermekek hosszú ingénél.) A gombok porcelánok. Fehér, piros és kék színűek. Ha közelesen nem találnak ilyeneket, értük Debrecenbe is elmennek. A lány férjhezmenetele alkalmával 8—10 darab ingvállat kap. Amíg abból tart, díszes ingvállat visel. Ha kikopott belőle, már csak simát csináltat magának (XIX. tábla 1). Mizli. Az ajaki nagy lányok nagyon nevezetes ruhadarabja. Nótát is csináltak róla: „Alacsony fán terem a ribizli. Illik az én bábámnak a mizli." A mizli egy behúzott és keskeny pántba bevarrt slingelés. (A szegényebb lány azonban a mizlijét gyolcsból maga csinálja.) A nyak köré jön. Azt díszíti. Nem túlságosan régi ruhadarab. A mol ruhával, az 1880-as évek derekán jött divatba. Azóta minden ajakis ünneplő ruhához felvették és felveszik. A nagy lányok mizlije szabad. (Azaz nincs az ingvállhoz varrva.) (Gombolósra csinálják. És hátul varrják rá a gombot.) Egy-egy alkalommal kettőt vesznek fel belőle. Ezek egyformák. Régebben hármat vettek fel. És az alsó mizlik kevéssel szélesebbek voltak. Ez a ruhadarab a gránáttal és a szalaggal együtt a lány lányságának a jelképe. Amikor a lakodalomnak vége van, s mielőtt a fiatal asszony (már asszony!) fejére az asszonyságot jelző kontyot és keszkenőt felrakják, — a mizlit, a gránátot és pántlikát saját maga leszedi magáról és a lánytestvérének vagy a lányrokonának ajándékozza. Azokat már soha fel nem teszi). (III. tábla 2). Alsó. (Gyolcs alsónak és fehér alsónak is mondják.) Anyaga gyolcs. (Régeben batisztból is készült.) Színe fehér. Fent ráncos, slicces, galléros és madzagos. Középtájtól toldása van. A toldott részt „vendégaljnak" mondják. Így az alsó két részből áll. Ezek közül a felső négy szélből van varrva. Az alsó hétből (!) Egy szél 80 cm. Ügy 152