A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 4-5. - 1961 (Nyíregyháza, 1964)

Nyárády Mihály: Az ajaki népviselet

a felső, mint az alsó részen van felvarrás (zájmli). A felsőn három. Az alsón öt. Utóbbin azért van több, hogy széjjelebb álljon. Az alsót keményítik. A nagy lányok mindenféle ruhához fehér alsót vesznek fel (XIX. tábla 1). Ráncos ujjas és „ruha" (szoknya). Anyaga rendkívül változatos. Csinálják selyemből, selyembatisztból, delinbői, kázsmérból, kreppből, flokkonból, szövetből, parhetből és kartonból. Bélését készítik voálból, gyolcsból, kartonból. Az öltözet alapanyagának a ,,földje" (alapszíne) fehér, piros, zöld, égszín, kék vagy fekete. A fehéren kívüli részt összefogva „barnának" mondják. Mintája gyári szövésű vagy gyári festésű. Ha a gyári szövésnek az alapszínnel egyugyanazon színe van, „vakvirágosnak" mondják. Ez azonban csak a fehér és fekete színű anyagoknál szokott előfordulni. A gyári festésűeknek nagyon sokféle változatuk van. Leggyakoribbak a pontos, a babos, a „zabszemes" (szálkás mintájú), a csíkos, a kockás, valamint az apró és nagy virágos. Díszítő anyaguk a csipke, a díszpánt, a bársonypánt, a pántlika és a gomb. Ezekből alakították ki az ajaki nők az egyik sokrétű, ízléses öltözetüket: a ráncos ujjast és ráncos ruhát (szoknyát). Az öltözetet özvegy N. Kovács Lajosné Molnár Mária, — aki a községben először viselte, — csak ráncos hátú-ráncos mellyű ujjasnak mondta. (A nem rég elhalt asszonyt mostoha nagyapjáról, — egy Lizák nevű ajaki emberről — Lizák Máriának vagy éppen Lizák Mari néninek is nevezték.) tgy az ujjast, magát tartotta az öltözet legfontosabb részének. Az öltözet tehát két részből áll. Éspedig egy ujjas és egy szoknyarészből. Az ujjas béléses. A bélés rendszerint gyolcs. Erre varrták rá az előrész különálló vállrészét. Ez a vállrész zájmlis. Az előrész két vállrészen hat zájmlicsoport van. Ezek részben kettősek, részben hármasak. Eloszlásuk 2—3—2—2—3—2. A kettős zájmlik szembenállóak. A hármasak középső zájmlija fennálló. A két első vállrészhez van toldva a két mellrész. Ezeken 5—5 lapos ránc van. A ráncok négy helyen három-három kis ujjnyi távolságban fehér cérnával tűzdelve vannak. A háton a vállrészek simák. A derékrész ráncos és „pászos". Ezt „cakkosan" toldották a vállrészekhez. A cakk kettős. A derékrész középrészén tíz cm. szélességben van. Ebben a távolságban 14 (esetleg csak 12) zájmli van elosztva. A hátrész derékon alul, — a csípőig bő. Az ujjas nyaka pántos. Az elején 7—8 sima, piros, füles gomb van. Az ujjas ujja „sonka ujj" (görbe ujj). Végén cakkos „margitdíszes" (csipkés). Efelett esetleg egy fodor van. Ezután az ujjas anyagától és színétől feltételezetten pántlikalyukba fűzött, s bokorra kötött pántlika, és levarrt pántlika vagy az utóbbi helyett bársony pánt van. Az ujjas alján, — ugyancsak anyagától vagy színétől feltételezetten — csipke és pántlika vagy csipke és bársonypánt van (29. kép), A szoknyarész felül erősen ráncolt, galléros, slicces és madzagos. Alul zájmlis, pántlikás vagy pántlikás és bársonypántos vagy csak bársonypántos. Ezek felett ismét zájmlis. 153