A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 3. - 1960 (Nyíregyháza, 1963)

Gombás András: Schafzucht in Szentmihály (Tiszavasvári)

Az írás meg így beszél: „G. Oláh Mihály azon panaszára, miképpen Hornyák András több Sz: Mihályi lakosok bacsója, tőlle hamissan a rovás meg hamisítása mellett egy má'sa gomolyát eltulajdonított légyen — a bepanaszlott Hornyák András meg kérdeztetett — és miután a gomoját hordó G. Oláh Mihály panaszos félnek cselédjei Róka Mihály, Oláh Julis, Oláh Su'sánna és G. Oláh Mihályné úgy Gulyás Éva kihallgattattak volna, úgy találtatott; hogy a bé panaszlott bacsó Aug. 8.-áig 841. összesen 249 ft gomolyát adott légyen a panaszt tévőnek, ez utánn a rovás kérettetett elő, és mivel az, a Bacsó ön el ösmérése szerint is, a panaszos fél híre 's tudta nélkül vágódott le, a rovásra rótt két ötvenes pásztor szám, ezen két 50-es szám százasra igazítottnak lenni általunk el ösmertetik, de meg a rováson levő többi szám jegyzés sem mutatván a' gomoja ki hordása rendit, minél fogva nevezett bacsónak igazságtalan tette annál is inkább ösmértetett el, hogy más gazdákat is kívánt meg csalni a hamis vágással — ennek fojtában Hornyák András mint szántszándékos 's mesterséges tolvaj, a kemény megdorgálás mellett az igazságtalanul el tulajdonítani akaró egy má'sa gomojának meg adására ítéltetett." 33 Egy másik fakult írás szerint: „1774. die 18. Junii. Tök András poeni­tentiat tartott 's absolváltatott. Ily lopásba tapasztaltatott, hogy a 'Nyájj juhászszal a más Gazdák jó bárányait magának el jegyeztette, a' maga TOSZSZ bárányait pedig azok helyébe a' Gazdáknak jegyeztette." 34 Ugye, a juhászon is látszik a szeplő, ha rávilágít a nap! Gombás András SCHAFZUCHT IN SZENTMIHÁLY (TISZAVASVÁRI) Szentmihály ist eine Gemeinde des Gebiets ,,Mezőség", im Komitat Szabolcs­Szatmár. Seinen uralten Namen hat man Anfang des Jahrhunderts zu Büdszent­mihály verändert, dann im Jahre 1952, vereinigt mit dem Dorfe Büd, bekam es den Namen Tiszavasvári. Die Gemarkung beträgt 16 080 Katastraljoch und das vereinigte Dorf: 32 825. Vor der Theißregelung waren allein in dem südlichen und westlichen Teil dieses Gebiets 4000—5000 Katastraljoch Überschwemmungsgebiet. Den östlichen Teil erreichte das Wasser kaum. Auf Grund der Conscribierung anfangs des 18-ten Jh-s •standen ungefähr 1500—2000 Katastraljoch unter Ackerbau, wärend der übrige Teil der Viehzucht diente. Auch die Lage des Dorfes war dieser Einteilung gemäß. Es waren zwei Innen­grundstücke. Diese bestanden aus einem Wohnsitz und aus einem Garten. Den Kern der Siedlung bildeten die Wohnsitze. Diesen Kern umfaßte der sogenannte „öles­árok" (klafterbreiter Graben) Den Kern umfingen von drei Seiten die Gärten. Von Westen her begrenzte ihn der nasse „Tóalja" (Seeboden). Im Gartentum hatte jeder Wohnsitz einen Stallhof — ,,olaskert" —, der wesentlich als Wirtschaftshof diente. Hier wurden untergebracht: der Viehstand, Futter, die Gruben, die Tennen, usw. Ihre Bauten bestanden aus Ställen, Schaf stallen, Pferchen. Die Weiden der Gemar­kung schlössen sich in 2 Kreisen an. Im inneren Kreise, knapp am Rande der Sied­Községi jegyzőkönyv, 1841. okt. 22. 167 bejegyzés. A szentmihály ref. egyház protocolluma 1772. 227. lapján. 245

Next

/
Oldalképek
Tartalom