A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 3. - 1960 (Nyíregyháza, 1963)
Gombás András: Schafzucht in Szentmihály (Tiszavasvári)
Az írás meg így beszél: „G. Oláh Mihály azon panaszára, miképpen Hornyák András több Sz: Mihályi lakosok bacsója, tőlle hamissan a rovás meg hamisítása mellett egy má'sa gomolyát eltulajdonított légyen — a bepanaszlott Hornyák András meg kérdeztetett — és miután a gomoját hordó G. Oláh Mihály panaszos félnek cselédjei Róka Mihály, Oláh Julis, Oláh Su'sánna és G. Oláh Mihályné úgy Gulyás Éva kihallgattattak volna, úgy találtatott; hogy a bé panaszlott bacsó Aug. 8.-áig 841. összesen 249 ft gomolyát adott légyen a panaszt tévőnek, ez utánn a rovás kérettetett elő, és mivel az, a Bacsó ön el ösmérése szerint is, a panaszos fél híre 's tudta nélkül vágódott le, a rovásra rótt két ötvenes pásztor szám, ezen két 50-es szám százasra igazítottnak lenni általunk el ösmertetik, de meg a rováson levő többi szám jegyzés sem mutatván a' gomoja ki hordása rendit, minél fogva nevezett bacsónak igazságtalan tette annál is inkább ösmértetett el, hogy más gazdákat is kívánt meg csalni a hamis vágással — ennek fojtában Hornyák András mint szántszándékos 's mesterséges tolvaj, a kemény megdorgálás mellett az igazságtalanul el tulajdonítani akaró egy má'sa gomojának meg adására ítéltetett." 33 Egy másik fakult írás szerint: „1774. die 18. Junii. Tök András poenitentiat tartott 's absolváltatott. Ily lopásba tapasztaltatott, hogy a 'Nyájj juhászszal a más Gazdák jó bárányait magának el jegyeztette, a' maga TOSZSZ bárányait pedig azok helyébe a' Gazdáknak jegyeztette." 34 Ugye, a juhászon is látszik a szeplő, ha rávilágít a nap! Gombás András SCHAFZUCHT IN SZENTMIHÁLY (TISZAVASVÁRI) Szentmihály ist eine Gemeinde des Gebiets ,,Mezőség", im Komitat SzabolcsSzatmár. Seinen uralten Namen hat man Anfang des Jahrhunderts zu Büdszentmihály verändert, dann im Jahre 1952, vereinigt mit dem Dorfe Büd, bekam es den Namen Tiszavasvári. Die Gemarkung beträgt 16 080 Katastraljoch und das vereinigte Dorf: 32 825. Vor der Theißregelung waren allein in dem südlichen und westlichen Teil dieses Gebiets 4000—5000 Katastraljoch Überschwemmungsgebiet. Den östlichen Teil erreichte das Wasser kaum. Auf Grund der Conscribierung anfangs des 18-ten Jh-s •standen ungefähr 1500—2000 Katastraljoch unter Ackerbau, wärend der übrige Teil der Viehzucht diente. Auch die Lage des Dorfes war dieser Einteilung gemäß. Es waren zwei Innengrundstücke. Diese bestanden aus einem Wohnsitz und aus einem Garten. Den Kern der Siedlung bildeten die Wohnsitze. Diesen Kern umfaßte der sogenannte „ölesárok" (klafterbreiter Graben) Den Kern umfingen von drei Seiten die Gärten. Von Westen her begrenzte ihn der nasse „Tóalja" (Seeboden). Im Gartentum hatte jeder Wohnsitz einen Stallhof — ,,olaskert" —, der wesentlich als Wirtschaftshof diente. Hier wurden untergebracht: der Viehstand, Futter, die Gruben, die Tennen, usw. Ihre Bauten bestanden aus Ställen, Schaf stallen, Pferchen. Die Weiden der Gemarkung schlössen sich in 2 Kreisen an. Im inneren Kreise, knapp am Rande der SiedKözségi jegyzőkönyv, 1841. okt. 22. 167 bejegyzés. A szentmihály ref. egyház protocolluma 1772. 227. lapján. 245