A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 3. - 1960 (Nyíregyháza, 1963)

Nyárády Mihály: A szatmárcsekei református temető fejfái

Egy helybeli birtokos, Kölcsey Gábor készíttetett vele két fejfamodellt — mondta tovább. Azt hiszi, hogy a budapesti Néprajzi Múzeumnak csináltatta. Mint nagyon rövid neveket, a Kis Pál és Nagy Pál neveket véste rájuk. Kölcsey Gábor akkor kapott kedvet a modellek csináltatására, amikor látta, hogy a parádés kocsisának szépen készítette el a fejfáját. Ez az 1922. évben történt. Az 1923. évben volt még egy másik érdekes megbízatása. A reformátusok tornyát abban az évben készítették náluk. Ö is dolgozott az építés famunkáinál. Az öreg papjuk akkortájban halt meg. Az egyház belső emberei a vállalkozót megbízták azzal, hogy csináljon a papjuknak egy akkor és helyben szokásos fejfát. Azonban hozzá sem tudott kezdeni. Neki, — Boné Józsefnek — kellett azt kifaragnia. A fej fafaragás — mondta tovább — a következőképpen megy végbe. A mester a kiszemelt tölgyfát segítséggel két párnafára keresztben ráfekteti. A hosszát leméri és lefűrészeli. A faragásra szánt részt lehajalja. Azután bárddal hat oldalúra kifaragja. Aközben azonban a tetejét kissé előrehajlóra csinálja. Majd a hegyén (vékonyabb végén) élt készít neki. Az írásra szánt tábla helyét kiméri, befűrészeli, kivágja. A fejfa homlokzatán levő élen a bevágásokat (véséseket) megcsinálja. Ezt a munkát segítséggel végzi. Ugyanis őmaga tartja és vezeti (!) a bárdot. A segítség (egy másik ember) pedig fakalapáccsal ütögeti a bárd fokát. Ö a fej fát ma már vastagság és hosszúság szerint készíti. A fa föld feletti hosszát körülbelül 180 centiméterre hagyja. A tövére 65—70 centimétert hagy rá. A tábla feletti részére pedig 85—100 centimétert. A fejfa leghegyétől (a legfelső részétől) körülbelül 50 centiméter távolságban kezdi a bevágás-sorozatot. A homlokzatéli bevágás-sorozatnak náluk „magyar bajusz" a neve (59. kép. ÍJ. Ez a név tulajdonképpen a fejfa összefüggő felső vésését illeti. A különálló alsó vésésnek csipkevágás a neve (V). A tulajdonképpeni „magyar bajusz" fölé ő csipkevágást nem csinál. ,,Magyar bajuszt" egyébként ő nemcsak a fejfa homlokzati élére, hanem más tárgyak élére is készít. Például a szekerek soroglyazapjaira (saroglyazápjaira), bürfa-középfáira, stb. Mindegyiknek az élére. Ugyanezt teszik a községben más mesterek is. Egy soroglyazápon levő „magyar ba59. kép. Két középvágásos „magyar bajusz" (1). Egy középvágásos „magyar bajusz" (2). Fordított fekvésben levő, két középvágásos „magyar bajusz" (3). Sorozatos egy középvágású „magyar bajusz" (4). 199