A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 3. - 1960 (Nyíregyháza, 1963)

Ujvári Zoltán: Tasnádi Lajos botpaládi kéziratos könyve

Magyar vitéz fijuk élyen szivetekben A nagy Kosuth Lajos becses hű emléke Ki magyar hazánknak nagy szeretetében Volt leghüb vezére igaz hű szivébe De hűtlen Görgei hazánkat eladta Rut álnokságával nagy foradalomba A pénz szerelméért s fegyvert lerakatta Világosnál 1848-ba Legyen gyűlöletben átkozott emléke Csúf ravaszságáért minden magyar szivbe Valamedig terjed kedves hazánk földje S A pokolban nyögjön Görgei rósz lelke Mert mióta Kosuth olasz honba éle Szomorún mig tartót 92 éve De már mostan pihen szép hazánk földébe Hü emlékezetbe Pesten temetőbe Mert ő igaz vala nagy szeretetében Kedves hazánk iránt földi életében Még olasz honból is a bölcs szellemsége Igazgatta hazánk ügyét áldot lelke S Szülő helye is volt Zemplén vármegyébe Csak is egy egyszerű kis Monok helységbe Nyugodjék hát Békén szép hazánk földébe s a köztiszteletben örök hü emléke Lelke örvendezen koronázva menybe Mennyei királyunk boldog seregébe Hol soha változás és szenvedés nincsen Sőt örök dicsőség az örök életben S legyen tiszteletben Kosuth mindkét fia Kosuth Lajos s Ferencs atyjok nyom dokiba Szép magyar hazánkat hiven szeretetben Ennek igaz ügyét illőn védelmében S Bodrog Kereszturba vagyon felálitva A nagy foradalom örök emlék szobra A hol sok hü magyar vérei omlottak . Azok is a menyben legyenek áldottak És a 13 vértanú Aradon A kik elvéreztek a kinos vérpadon s A nagy Gróf Battyányi s a töbi mindanyi Kik kedves hazánknak voltak jó oszlopi S legyenek áldottak e hon bölcs költői Szellemdus Petőfi — Arany — és Jókai s Tisztelendő Tompa Mihály s Vörösmarty És magyar hazánknak nagylelkű papjai (77—78.1.) Bárki legyen a vers szerzője, az egyszerű parasztlegény kéziratos könyve hű bizonysága Kossuth emléke ápolásának, a Kossuth iránti szeretetnek a nép szívében. A versezet első részét nem idéztem. Az általánosságban szól a feljebbvalók — király — tiszteletéről, megadva — á törvényes kereteknek megfelelően — ,,a császárnak, ami a császáré.. ." s csak azután 169