A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 3. - 1960 (Nyíregyháza, 1963)

Hársfalvi Péter: Nemesek és parasztok Nyíregyháza társadalmában (1753–1848)

Az örökváltság gondolatának felmerülése és a váltság lefolyása a nemesek és nemtelenek viszonyában újabb problémákat vetett fel. Az a törekvés, hogy Nyíregyháza földesuraitól a birtokot s a hozzá kapcsolódó összes jogokat megszerezhesse, beleütközött a feudális jogrendbe: nemtelen állapotú egyén vagy közösség ugyanis egyúttal birtokképtelen is volt. Mint mondottuk, ezen lehetett segíteni azzal, hogy a parasztok, a kommunitás helyett a városban lakó nemesek szerződnek, de ennek meg az lehetett a veszedelmes következménye, hogy a nemesek ilyen alapon túlságos nagy előnyöket akarnak majd szerezni maguknak a közösség rovására.

24 A nemesek és parasztok fentebb jellemzett viszonya, a folytonos súrlódások, viták és gyanakvások után nehéz elképzelni, hogy máról-holnapra, olyan nagy horderejű kérdésben, mint az örökváltság a nemesek akkora tekintéllyel léphettek volna fel, mellyel a város lakóinak többségét maguk mellé tudták volna állítani. Nehéz elképzelni, hogy amikor eddig a nemesek részéről a többi lakosok éppen azt tapasztalták, "hogy azok egy velük szemben előnyösebb megkülönböztetett helyzetet igyekeznek maguknak kiharcolni, most el tudták volna hitetni a parasztokkal, hogy az általuk kezdeményezett váltság az egész közösségnek egyaránt hasznos lesz. A rendelkezésünkre álló levéltári adatok alapján nehéz eldönteni, mikor és milyen körülmények között merült fel az örökváltság gondolata. A források arra sem adnak konkrét és világos választ, hogy a váltság kezdeményezésében és a szerződés megkötésében a nemesek vezetőszerepet játszottak volna. Az 1803-as, Desseffyekkel kötött szerződés szövege világosan kimondja, hogy az említett család birtokai az összes hozzájuk kapcsolódó haszonvételekkel és jogokkal együtt a városra, a kommunitásra (oppidana communitas) szállanak át. A szerződést a város nevében kötő küldöttség tagjai között nemesek is voltak, de semmi alapunk nincs annak feltételezésére, hogy a küldöttség nemes és nem nemes tagjai nem egyenlő joggal képviselték volna Nyíregyházát. Amikor azonban 1816-ban Dessewffy Lajos, a családjával kötött szerződést a királyi tábla előtt megtámadta s azzal is érvelt az ellen, hogy a váltság szerződés a váltakozók birtokképtelensége miatt sem lehet törvényes, Nyíregyháza arra is hivatkozott, hogy a Dessewffy család a városban lakó „nemes embereknek nevekben és személyekben" engedte át birtokát és annak minden jussát. Ennek bíróság előtti bizonyítására azonban érdemben nem került sor, mert a felperes újabb, jelentős summa lefizetése mellett keresetétől elállott.

25 A nyíregyházi nemesek 1803 után a várossal kapcsolatos vitáik alkalmával szintén gyakran hivatkoztak arra a nagy szolgálatra, melyet a váltság alkalmával ők a városnak tettek, s amely nélkül szerintük, a váltság meg sem történhetett volna. Felvetődhet az a gondolat, hogy a nemesek már azzal is elegendő szolgálatot tettek a parasztoknak, hogy hozzájárultak az örökváltság szerződésbe való belefoglalásukhoz. Ez önmagában is lehetőséget adott arra, hogy a szerződést a nem nemesekre vonatkozó birtokképtelenség elve alapján megtámadhassák. Ez a hozzájárulás természetesen maguknak a nemeseknek is előnyös és hasznos volt, merj. nekik is 24 Barta /., i. m. 100. 25 NYÁL. Nyíregyháza mezőváros iratai 182G. 38. sz. Annales iudicum... 65. föl. 144