A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 3. - 1960 (Nyíregyháza, 1963)

Hársfalvi Péter: Nemesek és parasztok Nyíregyháza társadalmában (1753–1848)

lehetőséget adott földjeik olyan szabad tulajdonként való birtoklására, melyhez egyéb módon nem tudtak volna hozzájutni. A nemesek és parasztok között a váltság utáni időszakban kialakult viszony ismeretében azt kell mondanunk, hogy amennyiben vállalt is ilyen szerepet a nyíregyházi nemesség a szerződés megkötésénél, ezt nem azért tette, mert speciális nemesi előjogainak érvényesítéséről, a rendi különállás kiharcolásáról lemondott, és vállalni szándékozott a közrendi kommunitással az azonos birtoklási és jogi közösséget. Ellenkezőleg a földesúri hatalom és szolgáltatás alóli felszabadulást arra óhajtotta felhasználni, hogy a város közösségével szemben végre érvényt szerezhessen nemesi-rendi előjogainak. Már a váltság utáni években azt látjuk, hogy a nemesek az abban játszott szerepük ellenértékeként egyre nagyobb jogkört és önállóságot igyekeztek magoknak biztosítani, annál is inkább, mert a földesúrral kötött szerződés értelmében a kommunitás, a város elöljárósága földesúri joghatóságot is gyakorolt, részt vett a Károlyiakkal együtt az úriszéki bíráskodásban, tehát a Nyíregyházán lakó nemesek felett gyakorolt jogköre gyarapodott, növekedett. Éppen ebből a helyzetből következett, hogy most elsősorban bíráskodási és igazgatási kérdésekben támadtak viták a város és az ott lakó nemesek között. Ezeken a területeken akar a nemesség a várostól különváltan egyre nagyobb önállóságot biztosítani a maga számára. Nemesi tanácsot szerveznek 1817-ben folyamodással fordulnak a vármegyéhez, melyben kérik, hogy az erősítse meg s törvényesítse hatalmában és jogaiban a nemesi tanácsot, a nemesi hadnagyot, engedélyezze, hogy a tanács a nemesek között előadódó kisebb peres ügyeket elintézhesse.

26 A megye kérésük megvizsgálására bizottságot rendelt, amely 1818. december 8-án a megyei közgyűlés elé terjesztett egy 13 pontból álló statútum-tervezetet, a nyíregyházi nemesek tanácsának szervezetéről és jogairól. E tervezet szerint a nemesi tanács fő- és vicehadnagyból, 3 esküdt személyből és nótáriusból állana. E tanács a nemesek között támadható „kisebb tárgyú törvényes kérdéseket és kereseteket" megítélheti, a panaszkodóknak igazságot szolgáltathat, a kisebb vétküeket megbüntetheti. A nemesi tanács tagjait a szolgabírók által kijelölt 3—3 személy közül választhatják majd a nemesek. A rendszabály legfontosabb rendelkezése szerint, ha nemes embernek adófizető ellen támad panasza, az ilyen ügyben a nemesi és városi tanácsbeli polgárokból alkotott és a város főbírójának elnöklete alatt ülésező vegyes tanácsnak kell ítélkeznie, ha viszont adófizető tesz panaszt nemes ember ellen, ugyancsak ilyen vegyes tanács, de a nemesek főhadnagya elnökletében bíráskodhat majd. Az ítéletet a nemes emberen a nemesi tanács, a nemtelenen a városi tanács köteles végrehajtatni. Vegyes jellegű örökösödési ügyekben egyik tanács sem ítélkezhet, csak a barátságos egyeztetést próbálhatja meg. A tervezet értelmében kisebb bűnügyekben — halált vagy testi nyomorúságot nem okozó verekedés, káromkodás, lopás stb. — a nemeseket szintén elítélheti a tanács, nagyobb bűnök esetében azonban csak a vármegye bíráskodhat. A rendszab.ály azt is magában foglalta, hogy a nemesek a többi lakosokkal együtt kötött szerződéseket és a város közgyűlésében hozott, rájuk is vonatkozó határozatokat kötelesek teljesíteni (cselédfogadás, tüzrend stb.) 26 Szabolcs vármegye közgyűlési jegyzőkönyve 1817. Fol. 226. No. 53. 10 Nyíregyházi Múzeum Évkönyve III 145