A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 3. - 1960 (Nyíregyháza, 1963)
Hársfalvi Péter: Nemesek és parasztok Nyíregyháza társadalmában (1753–1848)
Nyíregyháza lakosságának számát és összetételét az újratelepülés éveiben nehéz pontosan megállapítani. 1754-ben közvetlenül a betelepülés után a megye 451 új és 95 régi lakost számlált össze a helységben. Az összes népesség tehát kb. két és fél ezer lehetett. 9 Kisnemesek, armálisták is élhettek közöttük. 1753-ban 13 főt jegyzett fel a megye összeírója, akik között háromnak nemesi állapota kétséges volt. 10 1755-ben már csupán hármat találhatunk belőlük, 11 de 1783-ban ismét 11 taksás nemest tart számon a vármegye, ám ezek közül — neveik összevetése alapján — egy sem azonos a régi nemesi famíliákkal. 12 A II. József korában végrehajtott népszámlálás adatai szerint Nyíregyháza össznépessége már 7163. A jelentős szaporodásban komoly szerepet játszottak az állandó újabb telepesek, hiszen természetes szaporodás útján el sem képzelhető 3 évtized alatt ekkora változás. A férfiak foglalkozás szerinti megoszlása ekkor a következő volt: pap 4, nemes 60, polgár 77. paraszt 628, polgár és paraszt örököse 574, zsellér 780, egyéb 212, szabadságolt katona 6. 13 Mint látjuk, a betelepülés utáni évtizedekben, számukat tekintve, a nemesek eltörpülő kisebbséget jelentettek a közrendű lakosok mellett. Ez azonban nem zárta volna ki, hogy számarányukat messze túlszárnyaló vezető szerepre tegyenek szert a város életében és vezetésében. Erre azonban egyáltalán nem került sor. A város elöljáróinak névsorát évről évre áttekintve, nemesi származású egyéneket alig találunk közöttük. 14 A betelepülés utáni évtizedekben nem az volt a jellemző Nyíregyháza társadalmára, hogy a nemtelen lakosság a városban lakó nemeseket különös tiszteletben tartotta, és éppen nemesi állapotukra tekintettel elöljáróivá választotta volna azokat. Ellenkezőleg, a kommunitás hallani sem akart arról, hogy Nyíregyházán nemesi előjogokat élvező lakosok legyenek, akiket más jogok és kötelességek illetnek meg, mint a közösség többi tagjait. A nemesek körülményeiről azt olvashatjuk saját jegyzőkönyvükben, 15 hogy ők a betelepüléssel együtt járó zavaros körülmények között kerültek a lakosok közé, számuk napról napra szaporodott, de szabadságukkal nem élhettek, mert „a sok parasztság által egész földig le nyomattatának s nem vala kinek nemesi praerogativait virágzó állapotra be helyeztetni", sőt „nemesnek mondani se vala szabad magát, valakinek szándéka volt nyíregyházi gyülevény közt meg maradnia." Nem ismerjük még a nemesek és parasztok között támadt viszálykodás kezdeti mozzanatait, de 1785-ben már annyira elmérgesedett a nemes és nemtelen lakosok között a viszony, hogy — amint erről a nemesek jegyző8 A szerződéseket lásd Lukács Ödön, Nyíregyháza története. Nyíregyháza, 1886. 200—205. 9 NYÁL. Szabolcs megye közgyűlési iratai, Fasc. 55. No. 435, 1754. V. ö. Éble G.: i. m. 43. 10 Uo. Fasc. 54. No. 254. 1753. 11 Uo. Fasc. 56. No. 143. 1755. 12 Uo. Fasc. 35. No. 36. 1783. 13 Az első magyarországi népszámlálás (1784—87). Bp. 1960. 160. 14 Az elöljáróság és a nemesség lajstromainak összevetése igazolja állításunkat és így semJVIályusz ellentétes feltevését, sem Márkus kijelentését nem tudjuk elfogadni. NYÁL. Nyíregyháza mezőváros iratai, 1787. 10., valamint 1826. 83. sz. 15 NYÁL. Nyíregyháza mezőváros iratai, 1787. 10. sz. 1—2. 1. 140
