A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 3. - 1960 (Nyíregyháza, 1963)

Hársfalvi Péter: Nemesek és parasztok Nyíregyháza társadalmában (1753–1848)

könyve is beszámol — néhány nyíregyházi elöljáró gazda vezetésével a lakosok ,,a nemességet a határra minden ingó-bingó vagyonyaival" ki akarták telepíteni. Az egyenetlenkedésről a város elöljárósága által készített „Annales judicum. .--." 1785. évi bejegyzése is említést tesz.

16 A nemesek 1786. januárjában panasszal fordultak a vármegyéhez, hogy őket Nyíregyháza elöljárói a katonai beszállásolással is terhelik, s a vármegye által Nyíregyházára kivetett adót közöttük is felosztják, személyüket és vagyonaikat összeírják, őket is forspontra rendelik, tehát mindazokkal a terhekkel sújtják, melyeket a nem nemes lakosok kötelesek viselni. A megye érdemben nem is foglalkozott a nemesek panaszaival. Az úriszék ellenben 1786. június 19-én a nyíregyházi nemesek ügyében a következő határozatot hozta: el kell kerülni a jövőben azt, hogy a nyíregyházi bírók összekeverjék a nemesi taksát a kontribucióval s ezért a megye által nemesekre kivetett adót ne a parasztbírók szedjék be, hanem a nemesek közvetlenül vármegyei perceptornak fizessék. E taksán kívül más állami adóval nem szabad terhelni a nemeseket, s mentesíteni kell őket a katonaság élelmezése és beszállásolása alól is. Ettől kezdve azonban a nemesi hadviselés kötelezettsége is vonatkozott rájuk. Ugyanakkor hangsúlyozza az úriszék, hogy miután Nyíregyháza nem urbárialis, hanem kontraktualis helység, mely mind az úrbéri censust, mind a földesúri és királyi haszonvételeket szerződés mellett bírja, a szerződés pedig az öszszes lakosokra különbség nélkül vonatkozik, ezért a reájuk eső földesúri és városi terheket a nemesek is tartoznak viselni, sőt a parasztokkal együtt közös joghatóság alá tartoznak.

17 Az úriszéki határozattal tehát a városban lakó nemesek az állami terhek viselése alól mentesültek. A határozat a városi elöljáróságot is kötelezte mentességük tiszteletben tartására. A határozatnak az a pontja pedig, mely szerint a nemesek a megyének fizetendő nemesi taksájukat külön kezelhetik, módot adott arra, hogy a nemesek a kommunitason belül önállóan szervezkedjenek. Ez a szervezkedés kezdetét is vette. Azon a gyűlésen, ahol az úriszéki határozatot a nemesekkel ismertették, azok — a helységgel való minden ügyeiknek bajaiknak vezetésére, valamint a földesúrral és a megyével való tárgyalások intézésére — Kovács György személyében hadnagyot, a hadnagy segítségére pedig Dióssy János személyében nótáriust választottak maguknak. Ezen a gyűlésen 12 nemes személy vett részt, közülük kettő a földesúr ispánja. Ez a nemesi szervezkedés egyelőre nem sértette sem a kommunitást, sem az elöljáróság jogait és érdekeit, ezért azok nem is emeltek ellene kifogást. A társadalmi szétválás, a rendi különbségek kialakulása, sőt a szervezeti-igazgatási kettéválás folyamata megindult. Két évvel később már mint két különálló testület köt egyezséget egymással az úriszék előtt a kommunitás és a nemesség. Ebben a megállapodásban leszögezték, hogy 1. az egy körmöci aranyat s minden más, a föld után fizetendő földesúri taksát a nemesek is tartoznak letenni a bíró kezeihez, de a vármegye által követelt nemesi adót maguk fizetik be a megye pénztárába; 16 Uo. 1826. No. 38. sz. fol. 25. 17 A nemesek folyamodványát és az tmszék határozatát lásd uo., 1786. 4. sz. 141