A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 2. - 1959 (Nyíregyháza, 1961)
Koroknay Gyula: A kállói vár
A XIII. században viszont még Semjén volt a jelentékenyebb hely. Már 1271-ben vásárjogot kapott. 26 Nagykálló ezt csak a következő században fogja megkapni.7 Végül, hogy a kallói vár a XVI. században épült, mutatja a vár szerkezete ós elrendezése ; teljesen szabályos, tervszerű, egységes elgondolás alapján épült. Márpedig ezt az egyértelmű jelleget nem tapasztalnánk, ha a vár egy korábbi épület továbbfejlesztése lett volna. Végeredményben tehát a kallói vár topográfiai előzménye egyelőre nem bizonyítható. Hogy a várnak a legelső, változtatások nélküli alakja milyen volt, ma már nehéz eldönteni. Mindenesetre bizonyos, hogy a szárazmalom 1584-ben még nem volt meg, mert ebben az évben Ernő főherceg utasítja a szepesi kamarát, hogy a kallói várkút és a vár közelében levő malom helyreállításáról gondoskodjék. 28 Ugyancsak nem volt meg a külső védműövezet, amire később visszatérünk. Hogy jobban megértsük a vár építésében végbement változásokat, és hogy jobban megközelítsük a vár életét, jelentőségét, párhuzamosan meg kell néznünk a magyar történelemnek azokat a lapjait, amelyeken ez a vár szerepel. Az 1574. évi 5. te. Kalló várát végvárrá teszi, a várat kiveszi a vármegye hatásköre alól. A vár parancsnoka a kapitány volt, később a főkapitány (capitaneus supremus), ennek megfelelően helyettesük a kapitány, illetőleg alkapitány (vice capitaneus). Lehetséges, hogy az első időkben még ebben a várban is megvolt a két kapitány parancsnoksága. A kallói vár első kapitánya Szirmay szerint Prépostvári Bálint volt, 29 a végvári idők egyik jellegzetes hőse és érdemtelenül elfelejtett nagysága, aki először Kassán hadnagykodott, majd Szatmár várában a híres huszár, Székely Antal alatt szolgált kapitányként. Mikor Kalló vára megépült, a király kapitányt keresett, de senki sem vállalta, egyrészt azért, mert veszedelmes tisztség volt, másrészt pedig mivel a fizetés is bizonytalannak látszott, minthogy a várnak nem volt birtoka. Prépostvári elfogadta a kallói kapitányságot, és teljes hévvel elkezdte a harcot a török ellen. 30 Mikor a törökök kifosztották Böszörményt, a kallói katonák Prépostvári vezetésével szétverték őket. A csatában elesett Sidy János kapitány is. Nem meglepő, hogy 1574-ben a szultán így panaszkodott : ,»Kallóból, hol csupa zsiványok laknak, sok csapás éri a törököt." A sok portyára viszont szükség is volt, mert a végváriak fizetése sokszor csak egy utalvány volt, és tulajdonképpen a török rabokból és portyázásokból éltek. 1575-ben Prépost vári elkísérte Békés Gáspárt szerencsétlen kimenetelű erdélyi hadjáratára, a kallói kapitány nélkül azonban még nagyobb csapások érték volna ezt a sereget. Mikor 1577-ben érdemeinek elismeréséül Kassára került mint ,, ungarischer Feldhauptmann", anyagilag rosszabbul járt. 31 Már Kassán volt, mikor a szikszói „sokadalmat" kirabló füleki bég seregét megverte. Később Prépostvári egri főkapitány és kassai kerületi főkapitány is lett, és a bécsi haditanácsnak is tagja volt. Prépostvári 1577-ben elkerült Kallóról, mégis 26 Uo. 9. 27 Uo. 63. 28 Kapossy J. — Bánrévi Oy. : Művészettörténeti regeszták. 325. 29 Szirmay A. : Szathmár vármegve fekvése, története és polgári esmérete. II. Bp.. 1810. 121. §. 30 Takács S. : i.m. 271. 31 Uo. 271. 8(1
