A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 2. - 1959 (Nyíregyháza, 1961)

Koroknay Gyula: A kállói vár

eddig az időpontig másik három kállai kapitány nevét ismerjük. 1574-ben egy peres ügyben vallomást tesz Záthy Gáspár „belliductor Comitatus de Zabolch in castello Nagh Kalló".

32 1575-ben Кару András capitaneus Regiae,

33 az a Кару András, aki később Csenger falu miatt megtámadta Prépostvárit egy vadászat alkalmával.

34 1576-ban Serényi Mihály ,,Újkállóban" a kapitány,

35 aki Prépostvári elkerülése után egy levelében panaszolja : „nemhogy az kallói főlegény éknek volna élésük, de énmagamnak sincsen".

36 Prépost vári neve teljesen hiányzik a szabolcsi okiratanyagból, lehetséges, hogy gyakori távolléte erre a magyarázat. Feltűnő az a körülmény, és valószínűleg anyagi okokra lehet visszavezetni, hogy Kalló várában igen sűrűn változnak a kapitányok. 1587-ben Csapy Kristóf, 1588-ban Záthy Kristóf, 1590-ben Székely György a kapitány.

37 A várnak ez időben betöltött szerepére vet némi fényt Bongars említett művének a következő részlete :

38 „Kalló mocsaras vidéken lévén, három (?!) bástyával ellátott kis vár. Tüzérségben és egyéb hadi kellékekben nincs hiány. A törökök közeledtére elsütik az ágyúkat, hogy a falusi lakosságot értesítsék, mire ezek az erősségekbe, vagy távolabbi vidékekre menekülnek értékesebb holmijukkal. Helyőrség 200 német. Ezenkívül szép számmal vannak huszárok és szabadhajdúk is." Ebből a közlésből kiderül, hogy ez időpontban, 1585ben, a kallói vár eléggé megfelelt rendeltetésének. Az ugyanezen évben a turai vállalkozáson részt vevő kállai katonaság létszáma 350 fő volt, ez körülbelül az egész kallói helyőrség létszámának felelhetett meg, beleértve a huszárokat is. összehasonlításképpen nem érdektelen megemlíteni, hogy ugyanebben a vállalkozásban ecsedi Báthori István 700, a tokaji kapitány 200 katonával vett részt.

39 A XVI. század végét hazánkban főleg a nyugati végeken dúló hadjárat töltötte ki. Ez idő alatt Szabolcsban 1594—95-ben és 1599-ben voltak jelentékenyebb török betörések. Az utóbbi alkalommal majdnem elesett a kallói vár is. Ezek a viharos idők Kalló vára felett sem múltak el nyom nélkül. 1596ban ugyanis Mátyás főherceg utasítja a szepesi kamarát, hogy a romba dőlt kallói várépületek helyreállítására 300 forintot utalványozzon.

40 Ha az összeg nagyságát tekintjük, ami majdnem egyharmada a vár építési költségének, akkor jelentős károkat kellett a várnak szenvednie. Ugyanebben az évben a kállai katonák erőszakosságai miatti panaszok már az országgyűlés elé kerültek. Ugyanis a kallói vár 1578-ban Ung és Bereg megyékből kapott vármunkára jobbágyokat, ugyanakkor a szabolcsi járások Tokajhoz és Ecsedhez voltak beosztva. így a kállai katonaság kénytelen volt önkényesen eljárni a környék parasztjaival, azokat befogni fahordásra, őrlésre ós egyéb vármunkára.

41 Ez a szervezési hiba, hogy Kalló olyan messziről kap jobbágymunkásokat, csak 1604-ben fog megszűnni.

42 32 Nvíregvházi Állami Levéltár, Elenchus I. fol. 89. 33 Uo. fol. 89. 34 Takács 8. : i.m. 276. 35 Nyíregyházi Állami Levéltár, Elenchus I. fol. 89. 36 Takács S. : i.m. 275. 37 Nyíregyházi Állami Levéltár, Elenchus I. fol. 89. 38 Bongars, J. : i.m. 171. 39 Acsády I. : i.m. 441. 40 Kapossy J. — Bánrévi Gy. : Művészettörténeti regeszták. 330. 41 Magvar Törvénvtár 155Ö—1608. Budapest, 1899. 799. 42 Uo. " 947. 6 Nyíregyházi Múzeum Évkönyve II. 81