A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 2. - 1959 (Nyíregyháza, 1961)
Feltich Nándor: A besztercei románkori aspersorium
keret körül és a kisebb levelek ós kacsok Jellinge-stílusú alakítása (például a rokon IV. t. 2. alatti darabon). A IV. t. 3. ós 4. alatti minták Mathild apátnő (megh. 1011) esseni keresztjének hátsó oldaláról valók. Akár a pécsi altemplomi lejárók növénymintás faragványaihoz közvetlen mintaképnek is lehetne tekinteni ezeket. Az esseni műhely a kor többi vezető műhelyével kapcsolatban állott. Gizella királyné keresztje már nem ott, hanem valószínűleg a regensburgi Szt. Emmeram-kolostor műhelyében készült egészen hasonló technikával és stílusban. 18 Braun e mintákat a bizánci művészet körébe sorolja, mert a skandináv származás emlékanyagát nem ismeri. Itt kétségtelenül A. Goldschmidtnek van igaza, aki Elfenbeinskulpturen с. művének II. kötetében (12. skk., 58. skk.) helyesen fogalmazta meg a kérdést : vannak keletről nyugatra importált eredeti darabok és vannak ezeknek nyugaton készült utánzatai, illetőleg továbbképzései. Gyakran nem is lehet eldönteni, hogy a darab keleten vagy nyugaton készült-e — mondja Goldschmidt. A bambergi és cammini szekrénykék azonban kétségtelenül nem keleti készítmények. A szóban forgó keresztek is, mint Braun helyesen mutatott rá, kivétel nélkül mind nyugati munkák. Az ilyen keresztek Magyarországra is elkerültek a királyi udvarba és az előkelő egyházakba. Az esztergomi kincstár körmeneti keresztjének (IV. t. 1—la) korpusza a Gizella királyné keresztjén levő korpusszal olyan közeli stílusrokonságot mutat, hogy egy kéztől való származásuk valószínűnek látszik. Hátsó oldalának fonatos mintája sem beszél a közös származás ellen, bár a minta más. Ennek az udvari művészetnek provinciális utánzata a Magyar Nemzeti Múzeum egy nagy körmeneti keresztje (7. kép), amely világosan mutatja az"un. Kettlach-kultúrával való szoros összefüggést (dőltkereszt, hegyére állított négyszög, fogazás és a mintáknak tremolírozással való megrajzolása). 19 Az emlékanyag időrendjének áttekintésénél meg kell említenem a Kettlachkultúra elnevezés alá foglalt emlékcsoportot, mint határterületet a besztereci aspersorium keletkezésének hátterében. Ennek az alsó-ausztriai lelőhelyről, Kettlach-ról, elnevezett félig keresztény, félig barbár-pogány kultúrának történeti és időrendi helyzetéről a következőket mondhatjuk : egyes középeurópai egyházi központokban (Regensburg, Pettau, Aquileia, Salzburg) a pogány, vagy nemrég még pogány népek körében végzendő missziós munka céljaira olyan apró és olcsó kegyszereket készítettek, amelyek mintái e pogány, vagy nemrég még pogány népek előtt még pogány korukból jól ismertek voltak, de most már keresztény átértelmezést nyertek. Az így keletkezett népies ízű művészet természetesen a fejedelmi udvarokat sem hagyta figyelmen kívül, csak ezek számára aranyban és ezüstben, gazdagabb kivitelben és nagyobb méretezésben készítették ugyanezeket a kegyszereket : ereklyetartókat, amuletteket, fülbevalókat stb. A mintákat többféle forrásból vették. Egyik volt az avar művészet, amely az avar birodalom nyugati végein letelepített és a IX. század közepetáján kereszténnyé lett avar—gepida néptöredékek és avar— frank—szláv központok lakossága körében maradt fenn inkább csak emlékeiben, mint virágzó eredeti formájában. Másik forrása volt a kelta hagyomány, mely 18 Nincs kizárva természetesen az sem, hogy Regensburgból behívott ötvös készítette a magyar királyi udvar műhelyében, Esztergomban. Gerevich Tibor szerint itt készült: Oerevich T. : Magyarország románkori emlékei. 238, CCLIII. t. A szív alakú zománcos minták, bennük háromlevelű palmettával, különös figyelmet érdemelnek. 19 Az itt közölt vázlaton a tremolírozás nincs érzékeltetve. Ezt a technikát fényképen lehet csak jól ábrázolni. 39
