A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 2. - 1959 (Nyíregyháza, 1961)

Kalmár János–Szalontai Barnabás: A Báthoriak címeres kőemlékei

jelzi. Ehelyett a református vallást buzgón követő fórfiúnál került vallási okokból a csillag a sárkány hátára. A sárkány mögött ós előtt öt, illetve négy stilizált tölgyfalevelet látunk kifaragva. A tumba felső lapjának közepét koszorúval körülvett, sárkánnyal övezett címerpajzs tölti ki. A címerpajzs tagoltsága, a tumba oldalain levőkkel áll rokonságban. A címerkép három sárkány foga egy állkapocsrésszel van összefogva. Itt tehát a Guth-Keledek, illetve a Báthoriak három heraldikai háromszöge állkapcsos sárkányfogakká formálódott. A tumba másik, keskeny oldalán még primitívebb a faragott dísz. Itt az oldal jobb felén egy aszimmetrikusan faragott, az előbbihez hasonló túlprofilált címerpajzsot látunk, három sárkány foggal. Itt a fogak töve már ívekből álló fogsorrá bővül, és hiányzik a címerpajzs alsó részéről a stilizált növényi elem. A tumba díszítése nem művész keze alól került ki. A meglehetősen primitív kőfaragó munka valamelyik helyi vagy környékbeli mester munkája. A címerek helytelen ábrázolása, a címerpajzs elstilizálása, majd pedig a díszítő elemek aszimmetria nélküli felhasználása mind erre a körülményre mutatnak. A mű készítésének ideje az 1605. év, ós a feliratok szerint a síremléket Báthori Gábor fejedelem emeltette. A mű keletkezése az 1600-as évek elejére tehető, mikor már sírkőszobrászattal magyar mesterek is foglalkoztak. Ekkor már nem működtek hazánkban külföldi mesterek, akik a heraldikai törvényszerűségeket pontosan alkalmazták. E síremléknél a címer csupán helykitöltő díszítésként, valamint a család nemesi kiváltságát jelentő jelképeként kapott helyet, de már szinte zavaró kivitelben. A sárkány nem tartja a címerpajzsot, hanem áll rajta. A heraldikai háromszögek állkapcsos agyarakká váltak, a címerképhez idegen részlet került a címerpajzs mezejébe, tehát ebben a korban már nem volt a heraldikai ábrázolásnak olyan jelentősége, mint egy évszázaddal korábban. A tumbát anyaga, formája, vidékies faragása alapján az egykorú erdélyi kőfaragás alkotásai körébe sorolhatjuk. A zsoltáríró Báthori tumbája az eddig ismertetett daraboktól nemcsak a heraldikai ábrázolás pontatlansága ós kezdetlegessége miatt tér el. A többi emléktől emezt elválasztó évszázad nemcsak a kőfaragás hanyatlását, provinciálissá válását eredményezte, amit a központi faragóműhelynek a török hódoltság következtében való széthullása magyaráz, hanem egy új művészeti irányzat, a barokk jelentkezése is.

19 Munkánkat azzal a reménnyel zárjuk le, hogy dolgozatunk fel fogja hívni a figyelmet esetleg még lappangó Báthori-címeres kőemlekekre és a most közölt emlékek sorát gazdagítani fogják újabb emlékek, mivel ilyenről van is tudomásunk : a gyöngyösi Ferences templom szentély-zárókövén levő sárkányrendes Báthori-címert említi Genthon István „Magyarország Műemlékei" című könyvében is, sajnos azonban, ez a faragott kőlap ismeretlen helyre került a templomból. Kalmár János — Szalontai Barnabás 19 Entz G. — Szaloniai B. : i. m. 49—50, 66, 58 — 59., 44. kép. 70