A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 2. - 1959 (Nyíregyháza, 1961)
Csallány Dezső: Adatok Attila székhelyének kérdéséhez
a Tisza (Tisas) nevét, mint maga a főág. Tehát megszűnik az ellentmondás, ha a tiszai átkelést, Priskos Tigasát—Tisasát, nem a főágra, hanem a tiszai keleti ágra : a Kurcára értjük. És így átkelhettünk a Tisza folyón, anélkül, hogy a Bődi-réven is át kellett volna kelni és Attila székhelyét a Tisza Duna— Tisza közötti nyugati partjára kellene tennünk. A Csongrádtól Mindszentig húzódó sziget révjei folytán nemcsak kelet és nyugat felé volt járható, hanem a Kurca-ágon át, mintegy folyosón keresztül, észak felé a Tiszazug vidékét kapcsolta magához, és dél felé is megközelíthető volt. Az ,,igen nagy falut", amelyet Priskos említ, a Tisza és Kurca között a Bődi-rév vidékén, Csongrád és Szentes által határolt területen helyezhetjük el. Mint központot, körülölelik ezt a sziget déli részén, a Szentes—Körös folyó közötti, a Bőd—Csongrád közötti, valamint a tiszazugi hunkori települések. A Kurca eredete, a hódmezővásárhelyi kiindulástól számítva az utat, nem több 40 km-nél. RÉGÉSZETI FELTEVÉSEK A Csongrád—Csépa közötti kövesút építésekor 1936-ban, Várháton, egy fürdő földalatti melegítőkamráját találták meg. Csallány Gábor, a szentesi múzeum akkori igazgatója tárta fel a mintegy 2,5 m mélyen levő téglalap alakú helyiséget. A falak összeálló égett téglamasszából álltak, a fal mellett bizonyos távolságokra égetett falú tűzterek (hamuval) voltak, amelyekből a bemondás szerint agyagcsőnyílás nyúlt fel. A felépítmény és az építmény oldalfolytatása hiányzott. A nyári utat nyugat-keleti irányban keresztezve, az építményt elhordták. A hely azon a ponton van, ahol a csongrád-ellési Tiszakanyar és a Körös folyó holtága legközelebb van egymáshoz. A földhátat a Tisza kanyara látta el vízzel. A lelőhely a Szabó-féle tanya területéhez tartozott, a földháton még egy iskola és egy tanya foglal helyet. 1959-ben végeztünk a lelőhelyen egynapos próbaásatást, de a húzott néhány árok (részben másodlagos helyen) nem vezetett eredményre. (Csak egy szarmata cserép került elő.) A tanyaiak bemondása szerint a Szabó-tanya északnyugati részén építmény-nyomokat is találtak már, de ezt nem vizsgáltuk meg; a sikertelenség és az eredmény bizonytalansága miatt további kiadásokba nem bocsátkoztunk. A korábbi feltárások fényképdokumentációja a szentesi múzeumban úgyis hozzáférhető. Egy ilyen föld alatti helyiségnek, fürdő melegítőkamrájának látszó objektum jelenlétét a Tiszavidék ilyen elhagyatott helyén semmi sem indokolja, és semmiféle nyoma sincs annak, hogy Onegesios hun fővezér fürdőépítkezése óta ezen a tájon bárki épített volna ilyet. A fürdőt, ha ugyan hitelesítő feltárás, igazolás nélkül ez annak tekinthető, a Tiszakanyartól idevezetett vízzel táplálhatták. Csallány Gábor is foglalkozott annak idején Attila székhelyének és sírjának problémájával 17 és a székhelyet Szentes határába Donátra helyezte a Kórógy vize mellé. A fürdő fűtőhelyiségének látszó föld alatti kamrával, a ténymegállapításokon túl nem foglalkozott, azt törökkori fürdőnek könyvelte el. A lehetősége ugyan fennáll, hogy ezt a csongrád-várháti melegítőkamrát 17 Csallány Gábor : Attila székhelye és sírja Szentes határában — Donáton. Szentes, 1900. 28
