A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 2. - 1959 (Nyíregyháza, 1961)
Erdész Sándor: Egy népi verselő Tiszavasváriból
Vizsgáljuk meg azt a kérdést, hogy a szentmihályi faluközösség szegényparaszti rétege miért és milyen irányba terelte Magyar József további költői munkásságát ? Az ember életének három nagy mozzanatából (születés, házasság, halál) a házasság a legfontosabb, ezért a parasztságnál is mindenkor a legnagyobb, legjelentősebb eseménynek számitott. Ezért oly szinesek, gazdagok a lakodalmi népszokások. Az ünnepélyes alkalmakhoz általában hozzátartoznak a köszöntők, rigmusok stb., legyen az próza vagy vers. Az élőszó a parasztságnál sokkal ünnepélyesebbnek hangzik, ha versbe szedve mondják el, ezért a lakodalmi népszokások verses mondókák, rigmusok nélkül elképzelhetetlenek. A vőfélyeskönyvek országszerte eléggé elterjedtek, nagy részük kéziratos másolatként forog a nép keze között. Szövegük területenként eltérő. Büdszentmihálynak és környékének is megvolt a maga vőfélyeskönyve, amit egyaránt ismert felnőtt és gyermek. A község paraszti rétegének azonban ez már nem felelt meg ! Igényt tartottak újabb, érdekesebb vőfélyeskönyvekre, olyan versekre, amelyeket még senki sem hallott. Hogy miért jelentkezett ez az igény éppen Büdszentmihalyon, azt szintén e község városias szemléletében kell keresnünk. A paraszti lakodalmi szokások a szegényparaszti rétegnél elevenen éltek, azonban a kötött hagyomány folytatását nem tartották fontosnak. 16 Magától értetődik, hogy ebbe a szegényparaszti környezetbe visszatért népi verselő megpróbálkozott ennek az igénynek a kielégítésével. Már a 20-as évek elején igen sok vőfélyesverset írt, majd ezekből vőfélyeskönyvet állított össze. Vőfélyeskönyve igen kapós lett, nemcsak Büdszentmihalyon, hanem a környéken is elterjedt. Magyar József költői fejlődésének erre az időszakára műfajilag a vőfélyesverseh csoportja a jellemző. Erre a műfajra Magyar Józsefet a faluközösség szegényparaszti rétege terelte, mivel a közösség igényére készítette el vőfélyeskönyvét. Magyar Józsefnek egy jó kötetre való vőfólyesverse van, melyek között a lakodalom minden fontosabb mozzanatára találhatunk megfelelő rigmust. Az alábbiakban ismertetünk Magyar József vőfélyeskönyvéből néhány részletet : „VENDÉGEI VOGA TÓ Kísérjék fel a jegyes párt szép rendben a templomba, Hol az úr szolgája előtt közös frigy lesz megoldva." „Addig is a tisztelt házra szálljon áldás, békesség, Hogy a mondott jeles napot örömmel megélhessék." „KENYÉRBEVITELKOR Én most a kenyérrel szépen besétáltam, Most vacsora nem lesz, csak kenyeret hoztam, Ezt is jó apróra eldarabolgattam." 16 Az átlagos, mindenütt elmondható szöveg nem is mindig felelt meg. A szokásostól eltérő esetek is adódtak, pl. a menyasszony mostohaapjától búcsúzott, a vőlegény apósa házába ment lakni stb. 156
