A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)
Koroknay Gyula: Egyenes szentélyzáródású templomok Szabolcs-Szatmár megyében
látszik, hogy az átboltozás későbbi időre esik, mint a freskók elkészítése. A freskók készítését Radocsay a XIV. század végére helyezi 20 . Entz Géza a templom keletkezésének idejét a XIII. század közepére teszi, s az építtetőt a Kata nembeli Charnavodai Rafael fia Gáborral azonosítja. Szabad legyen azonban ezzel az időbeli elhelyezéssel kapcsolatban némi észrevétellel élni. Ha a csarodai templomot összevetjük a közeli ákosi templommal, a nyugati homlokzat, illetőleg a torony szerkezeti megoldásában túlságosan feltűnő egyezéseket találunk. Az összehasonlítás alapjául az 1896 előtti állapotot vesszük tekintetbe 21 . Az egyezések a következők : a homlokzatnak a hajó terére eső része teljesen sima, úgyhogy azt ilyen formában más, nagyobb román stílusú templomon nem találjuk sem Dunántúlon, sem Erdélyben ; a tornyok építészeti díszei, a tükrök és az összetett ablakok szintén azonosak mindkét esetben, a tükröket fent lezáró ívsor az ívek és fogak számában is megegyezik, a kaputípus mindkét esetben az Esztergomból kiinduló timpanonos lombard kapu, de ezeken oszlopfő nélkül. Az a különbség, hogy Ákoson két torony és két bejárat van, szemben a csarodai egy toronnyal és egy bejárattal. Egyetlen idegen motívum Csarodán a hármas ablak, azonban ezt például Bodrogszentesen már megtaláljuk. Végeredményben, ha az ákosi homlokzatot általában a lébényi homlokzattal hozzák kapcsolatba, akkor a fentiek alapján nem lehet kétséges véleményünk szerint, hogy az ákosi és csarodai homlokzat közötti rokonság olyan arányú, hogy azt kell feltételezni, hogy ugyanazon mester és műhely építette a két templomot megközelítőleg ugyanazon időpontban. Ekkor pedig vagy 50—60 évvel előbbre kell helyezni a csarodai templom keletkezési idejét. Entz említett cikkében láttatni engedi bizonyos elemeknek a vándorlását : Ung megyében a palágyi templom homlokzata a csarodainak olyan mása — Entz szavaival szólva —, hogy első ránézésre a nyugati homlokzat összetéveszthető. A torony idomtéglái Tompaházán és Küküllőváron fordulnak még elő. A csarodai templom építőinek műhelye a fentiek közé még Ákost és Bodrogszentest is beleszámítva, ÉszakErdély—Felső-Tisza környékére lokalizálódik. A tompaházi példa félköríves szentélye egyúttal arra is rámutat, hogy a csarodai templom keletkezési idejének az elhelyezése is megnyugtatóbb a század elejére téve, mint a közepére. A szentély átboltozása későbbi. Időpontjának megállapításánál a freskók nyújtanak némi segítséget, továbbá a bordák profilja. Tekintettel arra, hogy a freskók a XIV. század végefelé készültek, az átboltozás a freskók keletkezése előtt mehetett végbe. A bordaprofil típusa a XIV. század közepétől volt használatos. Előlegezve megemlítjük még azt is, hogy más beregi templomokkal való összehasonlítás is azt mutatja, hogy a szentélyt a XIV. század második felében boltozták át, és ekkor készültek a szentélyben levő támpillérek is. A csarodai templom — Entz Géza külön felhívja rá a figyelmet — nemzetségi templomnak épült, mint azt az urasági karzat is mutatja. Készíttetői a Kata nemből származó Charnavodaiak voltak. Az oklevelek adatai a templom építésével kapcsolatosan igen hiányosak. Első közvetett Radocsay Dénes: A középkori Magyarország falképei. Bp. 1954. 125. Forster Gyula: Magyarország műemlékei I. Budapest, 1905. 17—19. 114
