A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)

Koroknay Gyula: Egyenes szentélyzáródású templomok Szabolcs-Szatmár megyében

említése 1363-ból származik, mikor is egy Benedek nevű plébánosáról szerzünk tudomást. Nem szabad említés nélkül hagynunk, hogy a csarodai templom kiemelkedik a megye többi e korból származó templomai közül. Ilyen magas művészi fokot, formagazdagságot a többinél nem találunk. Ez a templom benne volt a középkor stílusfejlődésének a vérkeringésében, míg a többieknél ezt nem fogjuk tudni megállapítani. A LÓNYAI REF. TEMPLOM Ami fekvését illeti, a keletelésen kívül nem árul el különösebb középkori sajátságot, mert a falunak egyetlen hosszú utcáján fekszik. Valószínűleg ilyen lehetett a fekvése a középkorban is, tekintettel a település jellegére. Teljesen tagolatlan homlokzatának dísze a körbe futó lábazat, a főtengelyben levő gótikus kapu, s fölötte egy gótizáló formájú bővített ablak. Az oromfal oldallejtője viszonylag alacsony, kb. 45 fokos. Támpillérek sem a homlokzaton, sem másutt nincsenek. A bejárat faragott kőből készült, gótikus, oszlopfő nélküli kapu (XXXIV. t 2), melynek profilja viszonylag egyszerű : derékszögű vájat után erős horony következik, melynek szinuszhulláma után egy derékszögű kiugrás van, és ezzel be is fejeződik a faragott rész. Az oldalkeretek felső szélén és a szemöldökkő élén vájatok vannak, melyek úgy hatnak, mint egy konzolos gótikus kapuforma csírája. A csúcsív háromszögében egy kakas van két leveles indadísz között, melyek a reformáció utáni időből származnak. A kapunyílás szélessége 108 cm. A déli oldalon három félkörívben végződő ablakot látunk, azonban középkori jellegüket annyiban elvesztették, hogy rézsűjüket egy későbbi átalakítás során részben kiszedték. A karzat felé eső ablak a legalacsonyabb. Ennek mérete a rézsű szélénél 67 X 140 cm, a nyílásnál 36 X Ю5 cm. A másik két ablak mélyebben nyúlik lefelé, az előbbi ablaktól kisebb távolságra vannak. Nem lehetetlen, hogy az eredeti bejárat itt, a két ablak között volt. A szentélyen délen és keleten találunk egy-egy rézsűs félköríves ablakot. Mai méretük kb. 90 X 220 cm a rézsű szélén, belül 33 és 36 X 150 cm. Északra szokás szerint nem nyílik ablak. A templom belsejében a hajó hosszúsága 11,80 m, szélessége 6,40 m, magassága 6,80 m. A deszkamennyezet barokk-kori. A diadalív eléggé szabályos vonalvezetésű, élszedés nélküli csúcsív. Az ív 3 m magasságban kezdődik. Meglepő a szentélynek az a sajátsága, hogy annak padozata a hajóéhoz viszonyítva 90 cm-rel magasabban fekszik. A teljesén négyzetes alaprajzú 4,28 X 4,28 m szentély keresztboltozattal van fedve, melyet egy páros homorítással díszített bordázattal és ugyanolyan profillal, ugyanolyan teljesen sima zárókő fog össze, mint azt Csarodán láttuk. Csarodával egyezik ugyancsak a borda indításának a formája : egy lapos, ötszögű hasáb alatt egy csúcsra állított ötszögű kúp, amely 2,60 m magasságban van elhelyezve. A szentélyben a mészréteg alatt freskók vannak. 1956-ban ezeket immár negyedszer meszelték le, mivel a templom papja szerint „már в* 115