A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)
Merényi Oszkár: Szemere Pál kiadatlan kritikai műve Kölcsey ellen és Berzsenyi mellett (1817)
hez még visszatérünk a Tudósítás jellemzése alkalmával, az igazságszeretetet, amelynek fényes megnyilatkozása Berzsenyi verseinek védelme is. Hiszen legjobb barátjának, Kölcseynek a bírálatával szállt szembe 19 ! S mégsem késlekedett a Tudósítással, mert kritikára izgatták igazságszeretetét Kölcsey kritikájának bizonyos fogyatékosságai. Jelentkeznek ugyan e Tudósításban is már Szemere kritikájának bizonyos hiányosságai is, de nem oly mértékben, mint későbbi műveiben, s ez is ennek a Tudósításnak a jelentősége. Mikor Kölcsey megírja Berzsenyi elleni bírálatát, mint ezt a kiadatlan Tudósítás tanúsítja, a Tudományos Gyűjtemény dolgozó társai Szemerét bízzák meg Kölcsey kritikájának elbírálásával 20 . Űgy .látszik Szemere véleménye későn érkezett, ami az író rest dolgozásmódja — és más elfoglaltsága — miatt nem csoda, ezért nem vették ezt a véleményt figyelembe, s Szemere maga is „eső után köpönyegnek" nevezi művét 21 . Pedig nagy kár, hogy ez az írás nem jelent meg — bár megjelentetését maga a szerző is megtiltja —, mert Berzsenyi lelkére kedvezően hatott volna mind a nyilvános védelem, mind az, hogy ez az írás éppen Kazinczy közvetlen környezetéből indult ki, ami a költőnek Kazinczy iránti — részben hypochondrikus — gyanúját is enyhítette volna. De általános kritikatörténeti szempontból is kár e védelem meg nem jelentetése, mert ez az írás több tekintetben a kor magas kritikai színvonalához tartozik. Berzsenyi igazságosabb megítéltetése szempontjából pedig jelentős mű. Irodalomtörténetünk eddig — Waldapfel József néhány, lényeget érintő megjegyzésén kívül 22 — nem foglalkozott Szemere Tudósításával. Feledésbe ment az idők folyamán és Szemere művét e sorok írója a Szemere Tár legkülönbözőbb pótköteteiben elszórt darabokból állíthatta csak össze, de szerencsére hiánytalanul 23 . A későbbiekben a Tudósítást Berzsenyi Védelmének fogjuk nevezni, értelemszerűen, a semmitmondó Tudósítás helyett. A Védelem elsősorban azért nevezetes, mert rávilágít a Kölcseybírálat keletkezésére is a Tudományos Gyűjtemény szempontjából 24 . Kitűnik bevezetéséből, hogy Berzsenyi első ellenzéke Virág személye körül keletkezik. Virág kifogásolja Berzsenyi nyelvében a mitológia túlságát, holott az ő versei is tele vannak sokszor egész jelentéktelen mitológiai vonatkozásokkal. Szemere rámutatott arra, hogy Virág és Kulcsár István buzdítására az ifjabb írók a nyelvpurizmusért szálltak síkra. Ennek a nyelvpurista elvnek is része volt Berzsenyi megtámadtatásában, mert Kölcsey is csatlakozott a mitológiaellenes érvekhez, és ő volt az, aki legtöbb kifogást tette Berzsenyi költészete ellen. „Míg én megfénekelve maradtam hitemben, imádásomban Berzsenyi versei iránt : azalatt Kölcsey újabb és újabb gáncsokat említgetett ellenök" 25 . így történt, 19 L. Kölcsey életrajzi töredékei uo. 53., amelyek bizonyítják, mennyit jelentett Kölcseynek Szemere barátsága. 20 L. Tudósítás 1. 21 Uo. 2. 22 Irodalomtörténet 1936. évf. Berzsenyi verseinek fogadtatása с értekezésében utal rá. 23 A kézirat Szemere ismert nagyon rossz írásával a Szemere Tár. III. pótkötetében van most, terjedelme 67 fólió lap. 24 L. Tudósítás 1—2. 25 Uo. 1. 231
